Mark Ausztraliaban

Kedves Naplom! (Es kedves mindenki, aki fontolgatja az Ausztraliaba valo kijovetelt!)

Mar nagyon regen nem jelentkeztem... 3 eve kb :)

Ez azert tortent, mert a blog celja az volt, hogy az aggodo, tavolban levo barataim, csaladtagjaim tudjak kovetni a kockazatos tervem eloben valo megvalosulasanak utjat, csokkentse a stresszt. Roviden; addig irtam, amig volt miert izgulni. Ugyhogy maga a blogiras, mihelyt megoldodott az eletem, szuksegtelenne valt.

Most sem azert irok, mert baj lenne, hanem azert, hogy rendbe rakjak egy ket dolgot mindenki fejeben, megosszam azt a 3 es fel ev tapasztalatomat az itteni elettel, kijutassal es vizumokkal kapcsolatban, amit nagyon jol atlattam eddig, es amirol sajnos sokfelet hallhat az ugynokoktol, akik az interneten hirdetik magukat, es akik abbol keresik a penzuket, hogy embereknek intezik vizumugyeiket. Emberek sorsait befolyasolhatjak az informacioval, amit atadnak, anelkul, hogy ezek az emberek tisztaban lennenek ezzel. NEHA JOL, ES NEHA NEM JOL. Mert habar nagyon jo dolog az internet, sajnos sok dolgot nem lehet megtalalni, atlatni, azokrol nem is beszelve, akik nem beszelnek jol angolul. Azt szeretnem, hogyha nem hoznatok elhamarkodott rossz dontest, csak mert nem voltatok tisztaban dolgokkal. Valamint azt szeretnem, ha mar felkeszulten tudnatok az ugynokotokkel kapcsolatba lepni, barki is legyen az, barmelyik cegtol is.

Kategoriakrol fogok beszelni, szoval mindenki bele tudja tenni magat a megfelelo kategoriaba, es talan el tud indulni egy olyan iranyba, amit szeretne, es amivel eddig kerdesei akadtak fejben. Elindit egy tervet/folyamatot, mert ez egy olyan dolog, ami nem megy egyik naprol a masikra.

Es az egyszeruseg kedveert meg egy hasznos iformacio elotte: Az, ahogyan en kijottem diakvizummal, es megszponzoraltak, az a kovetkezo dolgoknak volt koszonheto:

• Felso foku nyelvtudas

• Megfelelo vegzettseg (en esetemben banyamernoki diploma)

• 2011 Januarjaban torteno, egy evig tarto banyaszati ipari fellendules (“Booming”) Nyugat Ausztraliaban

• Kurazsi (ez feltetelezem, mindenkiben meg van.)

• Szerencse, ami rengeteg pozitiv energiaval, es nem feladassal, jo dontesekkel jott (pozitiv energia, gondolkodas – nagyon fontos!)

Azota a “Booming”-nak vege van. Itt is nehez allast szerezni, mint mashol is, meg megfelelo vizummal is. Megfelelo vizum nelkul, (pl diakvizummal) “Sponsorship”-et nagyon nehez szerezni, nem lehetetlen, sokaknak sikerul, es sokaknak nem...

Es most el szeretnem mondani az en egyszeru tanacsom. Szerintem, a ket elengedhetetlen dolog a sikerhez Ausztraliai kijoveteleddel kapcsolatban:

• Nyelvtudas
• Dolgozoi Vizum (Work Visa), VAGY a legjobb a Permanent Residency vizum (PR, vegleges letelepedesi engedely)

Ebben is van nemi kockazat, de keves. Ha ezek megvannak, tuti semmi bajod nem eshet.

Ezek nem meglete nyilvan noveli a kockazatot. Ez a Te megitelesed ezutan, mit szeretnel, mennyi kockazatot vagy kepes vallalni. A Cel nyilvan edes, az elet itt csodalatos, stresszmentes meg minden, amit eddig olvashattal a blogomban. Ez azota sem valtozott! :)
Csak nem mindegy, hogy ha mar itt vagy, a szakmadban dolgozol stressz es kockazat nelkul, vagy nem a szakmadban dolgozol, olyan munkakat vallalva, amiket otthon sem, semmi penzert nem vallalnal, megalazonak tartanal, csak azert, hogy itt elj, es fent tudj tartani egy eletstilust, plusz a remenyt, hogy “majd sikerulni fog”.

Na nezzuk az opciokat:

Egy sorrendet fogok kovetni, es kezdem azokkal az opciokkal, amivel legnagyobb az eselye az embereknek kijonni ide, elhelyezkedni es szep eletkorulmenyek kozott elni.

1. kategoria: (csak) Miskoci Egyetemi-, 2 evesnel nem idosebb mernoki diplomaval rendelkezok + IELTS nyelvvizsga, legalabb 6.0 pont mind a negy modulbol (Writing, Listening, Reading, Speaking):
   Temporary 476-os masfel eves dolgozoi vizumot (work visa) kaphatsz ezert, viszonylag olcson, gyorsan.

   Ezzel kijove masfel evig dolgozhatsz full-time-ban, mindenfele sponsorship nelkul, egyszeruen, ugyanolyan eselyekkel, mint barkinek, aki Citizen vagy PR-on van. Annyi, hogy jol be kell dolgoznod magad a helyre, hogy a masfel ev multan beszponzoraljanak egy 457-es dolgozoi vizumra (457 work visa), VAGY gondoskodni idokozben, hogy a PR-ra tudj majd a masfel ev elteltevel palyazni.

        http://www.immi.gov.au/Visas/Pages/476.aspx

2. Kategoria: Permanent Residency (Vegleges Letelepedesi Engedely)
   186, 187, 189, 489, 889

   http://www.immi.gov.au/Visas/Pages/186.aspx

   http://www.immi.gov.au/Visas/Pages/187.aspx 

   http://www.immi.gov.au/Visas/Pages/189.aspx

   http://www.immi.gov.au/Visas/Pages/489.aspx

   http://www.immi.gov.au/Visas/Pages/887.aspx

   Ezek az altalaban elerhetok, nem konnyu elofeltetelekkel, DE ha otthon megszerzel olcson (nagysagrandekkel olcsobban, mint itt) egy felosfoku nyelvtudast, es meg vannak a megfelelo munkatapasztalataid, vegzettseged, es eleg pontszamod (Van egy pontrendszer az immigracios honlapon), akkor ez a legjobb vizumtipus, amit megszerezhetsz. Kis turelmet igenyel, mert 3-12 honap altalaban, mig elbiraljak, de utana kijossz van ausztral tarsadalom biztositasod (Medicare), es dolgozhatsz amennyit csak akarsz, tanulhatsz olcson is...stb. Minden jogod meglesz, mint ami egy allampolgarnak (Citizen-nek), kiveve, hogy nem szavazhatsz. En ezt a vizumot javaslom mindenkinek.

   Illetve azt javaslom meg, hogy inkabb otthon harcoljon azert, hogy elerje a kovetelmenyeit a vizumnak, minthogy itt egy diakvizumon, rengeteg penzt kiadva tandijra, lakasberlesre, eletszinvonalra...stb. En ezt javaslom, de persze a turelem az mas kerdes. Dontes, es elethelyzet kerdese...

    

3. Diak vizum. Ez egy gyors, hatekony modja a kijutasnak a legnagyobb kockazattal.

   Igy jottem ki en is, igy jon ki sok ember. Sokaknak sikerul sponsorhip-et talalnia, sokaknak nem. Sokak sikeresse valnak, sokak csalodotta, belefaradtta, megkeseredette egy gyonyoru orszagban.

   Ezt a dontest mindenknek sajat maganak kell meghoznia.

   Altalaban ugy mukodik, hogy beiratkozik egy angol nyelvsuliba vagy valamilyen business (certificate IV) suliba, es akkor heti 20 orat dolgozhat hivatalosan ezert, es palyazhat allast amennyit csak tud, es remenykedik, hogy egy nap megszponzoraljak a 457-esben. Sokaknak sikerul.

   Parok, hazasparok, akiknek az elobbi ketto vizumtipusra nem volt eselyuk, szeretik ezt a vizumot csinalni, az egyik jar suliba (es meg nyugodtan dolgozhat is mellette), a masik pedig dolgozik mellette, mert ugye csak az egyikuknek kell suliba jarnia, de amiert de facto-k, vagy hazastarsak, mindketten megkapjak a vizumot, egy suliert.

 http://www.immi.gov.au/Visas/Pages/571.aspx

4. Turista Vizum: csak turistaknak. Ennyi. Meg se fontold.

http://www.immi.gov.au/Visas/Pages/651.aspx 

Jaaa, es meg valami. PAROKNAK: ha egy eve mar egyutt laktok (barhol a vilagban), es mindenfele bizonyitekotok van rola (kozos lakcim, bankszamla, banki, es rezsi papirok, banki-, rezsi levelek, melyek arra a cimre erkeztek nektek...stb) akkor a Ti “relationship status”-otok bizonyithatoan “De Facto”. Ami ugyanugy jogositja mindkettot a vizumra, mintha hazastarsak lennetek. Ezt az ugynokotoknek minden nehezseg nelkul tudnia kell bizonyitania, reszekent a vizum proceduranak, a vizum ugyintezesetekkel. NEM KELL OSSZEHAZASODNI! Eleg akkor, ha majd mar mindketten igy ereztek, szerelem, meg orokre egyutt maradunk, meg minden ilyen tema.

Na hat kb ennyi.
En ezzel bucsuzom is.

Amugy en koszonom jol vagyok, minden rendben. Karrierem rendben van, ezen az even mar allampolgarra fogok valni, most fogok egy ujabb diplomat is kezdeni. Eddig a vilag egyik legnagyobb banyaszati cegenek dolgoztam. Tavaly december ota pedig a vilag masik legnagyobb banyaszati cegenek dolgozok, jo karrier kilatasokkal. Mar nem Perth-ben elek december ota, hanem fent a Pilbara regioban, egy banyasz kisvarosban a parommal, de egy par ev mulva tervezem a visszamenetelt Perth-be is. Minden rendben itt. Stresszmentes, kiegyensulyozott elet, amire vagytam anno. Illetve jobb.

Remelem, hasznos volt ez a blogbejegyzesem, es remelem, senkinek nem vettem el a kedvet, sot ellenkezoleg, remelem, a blogom meghozta a kedvet, plusz remelem, ezen utolso bejegyzesem segit jo dontest hozni, es jo iranyba elindulni. Sok sikert.

Azota utaztam is jo sokat... Foleg Nyugat Ausztralia minden zugat igyekeztem felfedezni. Gyonyoru!!!...

Udvozlet:

Az Ujsagiras Doktora

:)

Kedves Napló!

Tudom, már régen írtam, és nagyon sajnálom. És bocsánat is.
Egy átmeneti időszakon mentem át, egészen a múlt hét szerdáig tartott. Ez az időszak a stabilizálódás egyik fontos szakasza volt. Amikor is bedolgoztam magam, és most március 2-án megkaptam végre a dolgozói vízumomat, ami az elkövetkezendő 4 évre szól.
Szóval mik történtek az elmúlt 2-3 hónapban…

Például megünnepeltük a work visa-mat! :-D

Na de komolyra fordítva a szót... a melót folytattam abban a stílusban és tempóban, amit megszokhattak tőlem. Egyre többet és többet tudtam, egyre jobban rutinná váltak a dolgok, egyre több embert ismertem meg, és egyre több feladatom volt. Addig ment ez az egész, amikor is az Engineering-department főnöke, aki a quarry manager, szóval bányavezető, vagy egy az igazgatók közül… Sajnos nem tudom, mi lehet a magyar megfelelője. Itt másak a beosztások, másak a munkakörök. Itt a bánya méretéből és számadataiból fakadóan, mindenre van egy ember, nem úgy mint Magyarországon, ahol simán lehetsz Te egy személyben az itteni Supervisor, Superintendent, Production Engineer, Senior Mining Engineer és Project Engineer. Mint már az előző írásomból is kiderült, ez egy évente 120 millió tonnát termelő bányaüzem, 6 akkora bányával, hogy csak na. És itt nem tudnád egy személyben ellátni ezeket a feladatokat. Szóval folytatva a visszább lévő mondatomat… Addig ment ez az egész, amikor is az Engineering-department főnöke, aki a quarry manager, szóval bányavezető, vagy egy az igazgatók közül kiszúrt magának, mert, hogy sokat beszélgettek rólam a Project Manager-rel, az akkori főnökömmel, aki nagyon meg volt elégedve velem és a munkámmal, és határozottan elkezdtek harcolni értem, hogy akkor én jöjjek át az egész Area C-részlegbe, és dolgozzak ott, mint mérnök, vagy maradjak P3 project engineer.
A P3 project manager – az akkori főnököm – nagyon rendes volt, és kicsit vitatkozott velük rólam, hogy még jobban akarjanak (ezt azóta megbeszéltük már :-) ), és végül 1-2 héten belül át is költöztem a Fő irodába, és elkezdtem új munkakörömet, úgy  kb. újévtől.
Azóta még jobban meg lettek velem elégedve, és határozottan úgy döntöttek, hogy akkor alkalmaznak hosszú távon, ami a szakmai vizum (457 work visa) –ban való szponzorálást jelenti. Ez az érzés, ahogy behívtak magukhoz, és bejelentették… ez az érzés felejthetetlen marad számomra!!!!
Amiért kűzdöttem évekig, amiről álmodtam évekig, amiért olyan kockázatot vállaltam, amit nem hiszem, hogy sokan szívesen megtennének… az egyre jobban vált valóra…
Szóval most már én vagyok a Project Mining Engineer-je az egész Mining Anera C-nek, ami nagyon jó dolog. Ez a pozíció, mind szakmailag, karrierileg és pénzügyileg több, mint amire számítottam. Az elmúlt 1-2 hónapban rengeteg új dolgot tanultam, nagyon gyorsan, főnökeim megelégedettségére, és nagyon jól érzem magam ott. Amúgy is valamiért – nem tudom elmondani, miért, de – nagyon jól érzem magam a Pilbara régióban, hát még így. Még azért is nagyon jó, hogy oda kerültem, mert ez az Engineering Department olyan rendszerben fog működni, hogy pozíciókat fogok váltani, kitapasztalni, dolgozni bennük. Például, én most elkezdem majd kitanulni a Project Engineer pozíciót, fél év múlva elkezdek valakit majd betanítani erre, és még fél év múlva elkezdenek betanítani Production Engineer-nek. Terv szerint, de igazából már most is elég sok Production Engineer dolgot csinálok, mert nincsenek éles határvonalak. Mindenki ott segít a másiknak ahol tud, illetve elvárják, hogy mindent tudj a jövőben. Szóval, amit csinálok: Az összes project irányítása, megtervezése, beosztása, kiviteleztetése és design megcsinálása hozzá a bányában – ez maga elég lehetne, mert nagyon sok van belőlük – de ezen kívül még az egész P3 bányának én viszem mindenét, pl. termelés, fúrás robbantás, design, beosztás, nagyobb munkák megtervezése, meg sok-sok ügyintézés, fúrás, robbantás, termelés részlegek összehangolása, ütemezése…stb. Plusz az elmúlt hetekben eléggé belemerültem az egész Area C-nek ugyanezen részébe. Szinte magától alakultak ezek a dolgok, mert a régi Production Engineer elment, most egy új van, aki igazából egy kicsit olyan nyámnyila srác, sokat panaszkodik, és szerintem ez néha nem tetszik a főnökünknek, és nem nagyon bírja, ezért a főnökeim tekintete rám szegült, én meg nemet nem mondhattam, szóval most besegítek ott is, meg mindenhol… Van meló bőven.
A Suprpac bányászati 3D-s szoftver egyre jobban megy… De még pluszban be is leszek íratva egy Surpac tanfolyamra is itt Perth-ben, szóval nagyon jó!!!
Úgy néz ki egy napom, hogy 4:30-kor felkelek, felöltözök, elmegyek becsomagolom az ebédemet, betúrom a reggelimet, parkoló, irány a terepjárókkal a bánya, 5:30-ra ott vagyunk, onnantól 100%... vagy 120%, vagy 200… ahogy tetszik; SOK! És este 6:30kor, azaz 13 óra meló után irány haza a camp-be. Ott egy laza zuhany, kajálás, és még kb 1 órám van, hogy skype-oljak valakivel, vagy fészbúk, vagy msn… aztán alvás 9-kor, mert ha nem pihened ki magad abból nagy baj lehet. A munkám, nehéz, összetett, és sok. Egész nap, 13 órán keresztül nagyon oda kell tennem magam, főleg azért is, mert még mindig igen csak újnak számítok, és még mindig bizonyítanom kell, legalábbis így érzem, szóval nem lehet fáradtnak lenni, mindig a toppon kell lenni. Igen, stresszes! De hát ez egy világon elismert tény, a legstresszesebb munka a bányászati. Erre szerződtem. Viszont ellenben, nagyon élvezem, nagyon jó, érdekes, nem unalmas, kihívásokkal teli, rengeteget fejlődök, a munkámmal meg vannak elégedve, aminek hangot is adnak, szeretnek, dicsérni is szoktak, és nem utolsó sorban alaposan honorálják is. Szóval nincs panasz, melózni kell. :-)
Amúgy a (FIFO roster-em) munkaidő beosztásom is változott. Most már 8/6-os felosztásban dolgozok. Azaz egyik szerdán hajnalban berepülök, és következő szerdán este érkezem vissza Perth-be, aztán másik szerda hajnalig megint itthon… Ezt sokkal jobban szeretem, mint a 4/3 5/2-t szerettem, mert több időm van pihenni. Ez a 8 nap – főleg, hogy mocskosul sok a dolgom – hamar eltelik, mire belelendülsz, már vagy 3 napja dolgozol ,aztán azt veszed észre, hogy már csak 2 nap, és mikor már eleged van a sok szarságból, már készülsz is a reptérre, hogy repülj haza a 8 nap leteltével… :-) Aztán 6 nap egyfolytában semmit tevés. olyan, mintha minden 8 nap után 6 napig munkanélkül lennél, de fizetik :-D

Én nagyon szeretem ezt a beosztást. Szeretem az egészet úgy, ahogy van!
Sokat szoktam gondolkodni, és mindig vannak céljaim. Az új célom mostmár az, hogy 2 év múlva Senior Mining Engineer lehessek. Ahhoz rengeteget kell majd dolgoznom, és tapasztalnom 2 év alatt, de ehhez a legjobb helyen vagyok. Szóval szerintem menni fog. A recruiterek szerint is, akikkel kapcsolatban vagyok, mert képzeljétek el, az elmúlt 3 hónapban, ha nem kerestek meg vagy 20 lehetőséggel, hogy „jajj, nem keresel még állást véletlenül, mert van egy nagyon jó ajánlatom???” … Már nem. Már nem keresek. Itt dolgozok az Area C-ben, Project Mining Engineer vagyok, és nagyon jól érzem magam, nem áll szándékomban cserélni az elkövetkezendő 2 évben, tuti. És ha lehetne, akkor is inkább cégen belül pályáznék meg majd másik pozíciót, mert ez a cég egyike a legjobbaknak, és mindenkitől ezt hallom, nem csak az én (újszülöttnek minden új) érzésem ez.

A vízumügyintézés nagyon hosszú idő volt. Nekem nagyon sok időnek tűnt, főleg, hogy január vége felé eldöntötték, hogy szponzorálnak, akkor még 2 hét, mire ebből papírok beadása lett, és még 5 hét telt el, hogy vártam arra, hogy megkapjam a dolgozói vízumot. Miért is vártam annyira???? Hát azért, mert közben beindult a suli, és ugye, amíg nem kaptam meg a dolgozóit, addig diák vízumon voltam, aminek, ha megszegem a feltételeit, nem kapok work visa-t… Szóval, igen. 5 hétig heti 20 órát dolgozhattam a cégemnek, és kötelezően megint járni kellett suliba. El lehet képzelni, mennyire okozott ez lelki megterhelést. Azok után, hogy egy felelősségteljes, nagy volumenű, intellektuális munkát végzek, járjak be heti 3-szor Business Marketinget tanulni, ami se nem érdekel, se nem nehéz, ott órán mindig megcsináltam, minden beadandó otthon kidolgozandó feladatot…. ráadásul elviselni azt a rakás idiótát, mármint az indiaiakat, pakisztániakat, koreai lányokat, akiknek annyi eszük van kb. mint egy marék molylepkének…. vagy egy vödör felmosó víznek… Kb. olyan kérdésekkel, mint hogy „ööö, az rendben van, hogy non-stop, de meddig van nyitva?!…” :-D
Ami jó volt, hogy azért ott voltak Terenc-ék, Anna-ék, Marek-ék még, akiket nagyon szeretek, és jó barátokká váltunk az addig elmúlt pár hónapban. Szóval mi elökörködtünk, meg minden, de mások csak fárasztottak… valamint akaratlanul is (a múlt miatt!!!) instabilitást éreztem az életemben, és ez nem volt jó.
De se baj, eltelt ez az időszak, most már meg van a dolgozói vízum, most már teljes emberként CSAK a hivatásomra koncentrálhatok, és most már megint a fizetésem is jó lesz, mivel, amíg heti 20 órát dolgoztam, olyan sok pénzt nem kerestem, mint amikor full-time-ban, napi  12 órát.

Felfedeztem egy nagyon jó Vietnámi éttermet.... csodálatosan finom!!!!

Mik történtek még?... Közben elköltöztem. Már nem bírtam Duncraig-ben, az a ház, Sidney-ék (első lakás, ahol laktam) nagyon jó volt, meg minden, de egy idő után már nem bírtam azt a k***a meleget benne, mivel nem volt klíma, és bent melegebb volt, mint kint, ami éjszakánként 30-33 fokot jelentett, amiben nem lehetett aludni egyáltalán… és elvileg a bányászati térségből azért mentem haza, hogy pihenjek… Nem bírtam azt a rothadt büdöset, ami a bent élő hosszú szőrű köcsög kutyák miatt volt, valamint a koszról ne is beszélve.
Szóval éreztem, lépni akarok, ami itt Perth-ben sajnos nem is olyan egyszerű dolog.
Ellentétben az otthoni helyzettel, hogy a lakástulajdonosok örülnek, ha ki tudják adni tulajdonukat, értelmes pénzért, itt Real Estate ügynökökön keresztül folynak ezek a dolgok, és ráadásul sokkal nagyobb a kereslet, mint a tulajdon. Szóval itt pályázni kell. Komolyan! Pályázati lapot kell kitölteni, és majd lebírálják, hogy Te nyered-e a lehetőséget, meg ilyenek. Nekem egyrészt balszerencsém volt, másrészt azért szerencsém.
 Kb. 3 hetem ment arra rá, hogy felhívtam kb. 10-20 ügynököt kinézett lakásokkal kapcsolatban, és egyik sem volt már kiadó, vagy már 8-an pályáztak, vagy egyszerűen csak nem volt válasz az ügynöktől – ilyen is volt-. És akkor a negyedik héten egyszer csak visszahívott egy, aki nem vette fel előtte párszor, kijöttem, megnéztem, és pályázók híján azonnal ki is vettem :-)
Szóval az eredeti tervem szerint, hogy a belvárosban bérlek egy új lakást, az nem jött össze. De most Wembley-ben lakok, a Herdsman Parade-on egy nagyon szép kis lakásban, ami egy pár km-re van csak a belvárostól, szóval nagyon közel. És sokkal olcsóbban, mint a belvárosban, ami lényeges, főleg ezeknél az áraknál… Igy is 1280 dollár a lakás havonta… lehet számolni. És ez olcsónak számít. A hely, csendes, szép, pont itt van egy nagy tó, nagy parkkal, bevásárló központok közel, klafa.  A lakás újszerű, szépen felújított, a komplexnek van egy medencéje is, klímás a lakás, ami itt higgyétek el nekem nagyon fontos, ha nem a legfontosabb! ÉS NAGYON SZERETEM! Az első lakás életemben, amit egyedül bérlek, amiben csak én lakok, amit a magaménak tudhatok, az otthonomnak nevezhetek. Nagyon nagy dolog ez nekem. Hatalmas.

Ez az:

A lakás amúgy csak bútorozott volt, de nem felszerelt, azaz ilyen dolgokat, mint evőeszköz, tányér-minden, porszívó, ágynemű stb. nekem kellett venni, de bútorok voltak. Azóta már vettem magamnak ide egy mozit is :-))))) Régi álmom egyike valósult meg szintén ezzel…

Aztán azóta megismertem egy újabb magyar srácot is, akivel tök jó barátság alakult ki. Ő egy szerb származású, német születésű magyar, aki szintén a bányászatban akar most elhelyezkedni, mint Maintenance Electrician… Amire elég jó esélye van. Most éppen egy tanfolyamot – ami papír szükséges ahhoz, hogy bányászatban tudjon dolgozni –csinál Brisbane-ben. JAa, és amúgy tök jó, mert én vigyázok a kocsijára, szóval most van kocsim is…

Egy kocsi itt Perth-ben áldás. Ugye mondtam, hogy Perth kiterjedése – „csak” 2 millió lakosa ellenére – akkora, mint New York-é, mert itt mindenki családi házban él, plusz a rengeteg park miatt is. Szóval tényleg nagyon fontos a kocsi. Az áprilisi fizetésemből már én is fogok már majd végre venni egy kocsit. Már ki is néztem. Veszek egy Holden Statesman V6-ot!!!! :-) FUCK YEEEEAH :-DDD

Miért ne? Itt a benzin átszámolva 260 forint… és az itteni fizetésekhez képest ez olyan, mintha otthon 50 forint lenne… szóval itt a V6-os, V8-as autók simán elterjedtek, mint az USA-ban.
Várom Április közepét, mint a messiást :-D

Aztán mik történtek még legutolsó bejegyzésem óta… Volt egy karácsony.

Erről sokat nem kívánok írni, ittlétem óta a legrosszabb 2-3 nap volt az, aminek örültem, hogy hamar elmúlt. Az egy dolog, hogy itt a karácsony, nem karácsony. Mindenki ki a szabadba, lerészegedik, Barbeque, és haza. Ennyi. Jó idő, semmi ünnepi hangulat. Amiért a legrosszabb volt mégis az a család (és a barátok is) hiánya. Ez egy nagyon nehéz 2-3 nap volt. Karácsony, a szeretet ünnepe, együtt a család… Lehet, hogy van sok ember, akiknek ez nem volt olyan nehéz, de nekem nagyon szoros kapcsolatom van a családommal, és nehéz volt. De hamar eltelt a 3 nap, főleg, hogy mentünk a beach-re, meg kirándulni is…

Víztározókat néztünk meg Perth-től Dél-keletre... jó volt.

Mindenesetre, már be is nyújtottam a papírt, hogy az ezévi karácsonyt otthon akarom tölteni, remélem, el is engednek, és akkor repülök haza majd 2 hétre.
Beadtam még egy papírt, a nyárra is… de az még egyelőre nagy veszélyben van, mert akik már régebb óta ott dolgoznak, azok már régebben benyújtottak papírt a június-július-augusztus időszakra, és nem biztos, hogy tudnak majd helyettesíteni, és akkor nem tudnak elengedni. Nagyon szeretném, pedig, mert két barátom lagzijába is hivatalos vagyok, egy júliusban, egy augusztusban. És valamelyikre jó lenne, ha el tudnék menni. Abszolút nem tőlem függ, sajnos. Egyelőre úgy áll a dolog, hogy nem fog összejönni egy sem. De még csak 40-60% kb. az arány… Remélhetőleg az elkövetkezendő 1 hónapban kiderül majd… Kíváncsian várom.

Volt pár buli is az elmúlt 2-3 hónapban. Igazából nem sok, mert mint mondtam, 5-6 hétig nem dolgozhattam teljes munkaidőben, így a fizum sem volt túl sok, és inkább nem buliztam addig, mert itt egy buli nekem 250-300 dollár (alap +…), és azt a luxust nem akartam megengedni magamnak. Na de decemberben, mikor meglett a melóm, meg most, amikor meglett a vízumom, azért szépen megünnepeltem… tyűűű… Kitiltottak pár helyről már… :-D

Ő itt a képen a Guigui, a francia jó barátom!

Ez nagyon nagy szám!!! Ilyet nem látsz sehol! Mindenhol tiltott a dohányzás, kivéve kint az utcán.... Ami jó sok szempontból, például, hogy nem vagy büdös, amikor hazaérsz, a ruhád nem büdös... már azt sem tudom, hogy milyen lehet az... Meg egészségesebb légkör a helyeken...

Egyébként, ezen a helyen egyáltalán nem éreztem cigiszagot... szerinte úgy elszívák, hogy akinek parókája volt, annak vigyáznia kellett rá...

A klubéletet itt Ausztráliában a Rendőr-államban(!!!) máshogy kell elképzelni, mint otthon. Otthon örülnek, ha mennek az emberek szórakozni, SZABADON szórakozhatsz és nagyjából biztonságban.
Itt nem ez a szitu. Itt nem engednek be szórakozni egy csomó helyre, ha nincs nálad legalább 1 ID (személy azonosításra alkalmas tárgy), ha nem makkos cipőt hordasz (ki van írva, hogy edzőcipő, papucs nem megengedett!!!! EZ A KOMOLY!!! De nem csak olyan edzőcipő, mint nike, adidas, meg kifejezetten a sportosak, hanem, ami most otthon nagy divat, ezek az utcai cipők, amik kicsit azért lazák, mint pl, Levi’s, CAT, Puma, tudjátok… AZOK IS!!!!! ) valamint, ha kissé már ittas kinézeted van, akkor sem engednek be!!! Hihetetlen. Nekem még igazából Magyarországi életem során soha nem volt összetűzésem kidobókkal, nem tudtam annyira alpár-részeg lenni (vagy csak nem emlékszem:-D ). De itt nem is kell. Itt egy kicsit félre áll a szemed, már nem mehetsz be… És rengeteget veszekedtem, hogy nézzen már meg, mi a baj velem, komoly-kép vágás, stb… az a baj, hogy mérnök vagyok, és én az ilyen helyzeteket, nem csak megoldani akarom, hanem élvezem is a vitákat :-DDDD

Szóval nehéz. Duncraig-ben ki lettünk tiltva (legalább is nem mentünk többet vissza) Henivel, miután egy helyre péntek délután bementünk, és mivel jó kedvünk volt, elkezdtünk iszogatni, olyan szinten, hogy a végére kicsit be is rúgtunk… És kimentünk kicsit levegőzni, leültünk a kocsma mellé, beszélgettünk, én pedig nem tudtam, hogy főben járó bűncselekményt követek el azzal, hogy vittem magunkkal a pohár whiskey-t, meg nem tudom, Heni asszem vodkát ivott… Na meg, hogy a kocsma előtt ültünk, az is szégyenteljes volt!!!!! Az mit tud?????? És kijött egy faszi, csinált egy fotót, megmutatta a főnöknek, az meg jött, hogy megisszuk azt a piát még bent, vagy haza lehet menni?!
Én meg mondom mi???? Otthagytunk ketten vagy 300 dollárt, és így bánnak velünk??? Kész, visszaadtam, teli a poharamat, vigyed nem kell, dugd fel, és mentünk haza. Kész :-D
Jaaa, arról nem beszélve, hogy aznap éjszaka már nem baj, ha az ausztrál fiatalok hulla részegen fetrengenek Northbridge utcáin… ááááá, de délután?????? Hehehe, nevetséges!!! Örülök, hogy nem hívták ki ránk a rendőrséget, mert kajak, lehet, hogy bevittek volna éjszakára… Itt Ausztráliában (meg az USA-ban ugyanúgy) a legkönnyebb letartóztattatnod magad. De tényleg. RENDŐR ÁLLAM!!!
Na meg Northbridge… Northbridge érdekes. A szórakozóhely-városrész… Tele emberekkel éjszaka, de ezek a hülye szabályok… meg én nem tudom, furcsa… Órákat kell sorban állnod, hogy beengedjenek olyan helyre, ahol a DJ-nél én jobb set-et nyomok, pedig, nem vagyok DJ… minden mocskos drága…
De meg lehet szokni! Ha jó a társaság, akkor nem para, sőt, akkor igazán faszaaaa :-D ! Meg hát mondom, tök jó helyek, meg minden, csak van egy két hibája :-D
Én hallottam sokaktól, hogy nem érzik magukat biztonságban Northbridge-n, nem tudom. Én soha nem éreztem ezt, én szeretem amúgy, meg hát tényleg jó élet van azért ott! :-D De van sok hülyeség.
Kompromisszumot kell kötnöd. Nem kényelmes. Otthon ez azért sokkal jobb. Szabadabb!
De amúgy csak egy jó társaság kell! Az meg még foghíjas egyenlőre, az a kevés barátom, akit barátnak szólítok, egyszerre szinte soha nem ér rá, szóval nem könnyű. De minden majd szépen kialakul.

Összességében az a helyzet, hogy még mindig imádom Ausztráliát!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Mindig is ide akartam jönni (3 éve), sokkal többet adott, mint amire számítottam, szeretem az időjárást , a tisztaságot, a jólétet, az embereket is amúgy… Imádom a beach-eket, az óceánpartot, az életstílust, a munkámat, a főnökeimet is szeretem. Jó nagyon.

Csak a Családom és az Igaz Barátaim hiányoznak. Azok nagyon, de hát minden jó dologért Áldozatot kell vállalni.

Képek:

Igazából annyit repülök (a munkahelyemre fel a Pilbara-ba), hogy már olyan, mintha otthon felülnék az IC-re... Komolyan... Amikor a stuardess-ek mondják, hogy mivan vészhelyzet esetén, na én akkor már mindig alszok... :-DDD

Bánya felülnézetből (asszem a Baramunnya-i)

A szilveszteri buli itt volt:

Itt voltam :-))) Jól éreztem amúgy magam! :-)

Érdekes, itt a műanyagpoharak kicsit igényesebbek... és drágább is a pia...

Voltam Esküvőn is a Sidney-nek és Nzilah-nak volt lagzijuk. Pk azok, akiknél első alkalommal laktam Scarborough-ban... Erről azért annyit el kell mondanom, hogy rendkívüli és érdekes, hogy 2 hónap egy fedél alatt élés, na meg összebarátkozás után meghívtak a lagzijukra. Nagyon jól esett tőlük ez a gesztus.

És amúgy még azt is el kell mondanom, hogy itt ez tök általános... Az aussie vén kujonok elmennek Indonéziára és bevásárolnak maguknak egy asszonyt! Azok pedig feladják az egész életüket, és "szerelmesen" hozzámennek az emberkéhez, és lesz állampolgárságuk meg pénzük, és hűségesen kiszolgálják egész életükre az Ozikát.... Hát erre sok jelzőt tudnék aggatni, de nem fogok. Itt ez van... pl az egyik képen, ha megnézitek azt a lila ruhás indonéz csajt... két gyereke van attól az undorító zsiroshajú vénembertől... :-DDD

LOL... Legalább tudom, hogy magányosan itt tuti, nem fogok meghalni! hehehe

 Aztán... sokat voltam a strandon!!! Imádom az óceánt! Ez valami olyan dolog, ami hihetetlen jó, és igazán szerencsések az ausztrálok, hogy itt élnek...

Annával a beach-en... Ő egy lengyel jó barát! (suliból ő is)

Még beach... az óceán minden nap más színű, és a naplemente is minden nap más és más... gyönyörű..

OZ karácsony Aboriginalokkal! :-))))

Tudnak élni :-)

 aztán.... Ausztrália nap. Buli a Camp-ben... Ugye ott nincs szabadnap... Semmi cicó. Meló van. De este pár sör lecsurranhat, mégiscsak olyan, mint nekünk az augusztus 20.... Persze másnap MINDENKIT megszondáztattak! Azzal kezdődött a nap! :-)

Kedves barátaim/blog olvasók!

Én elérkeztem ahhoz a részéhe az életemnek, amikor minden nagy dolog, aminek meg kellett történnie megtörtént. A nagy álmomat, amit még 3 éve álmodtam meg, minden áron, soha nem adva fel, elértem. Innentől kezdve már annyira nem sok mindent tudok írni, mivel nekem ez a blog azt a célt szolgálta, hogy volt pár olyan barátom, akik kíváncsiak voltak rám, esetleg aggódtak is értem, és ezáltal mindig tudták, mi van velem.

Persze, még ha lesz valami nagy dolog az életemben, fogom frissiteni, de mostmár csak igy néha-néha.

Köszönöm szépen, hogy velem voltatok, esetleg velem izgultatok, mi lesz a munkakereséssel, pénz elfogyással, pincérkedéssel, költözködésekkel, újabb és újabb élményekkel... Köszönöm. A Ti energiátoknak is biztosan köze van a jelen helyzethez.

Most egyenlőre búcsúzom, és nyomom tovább az ipart itt, Ausztráliában, MAGICLAND-ben!!!!!!

Napsütéses üdvözletemet küldöm. (egyébként elkezdődött az ősz... már csak 30 fok van napközben... :-D)

Pusszantás!

Az újságírás doktora

Kedves Napló!

A hír igaz. 2 hete most  már, hogy bányamérnökként dolgozok.

Annyira sok minden történt, hogy azt sem tudom, hol kezdjem.

De, mondjuk az elején.

Október 17-én felhívott az HWE Mining Ltd-től a project manager, hogy XY-tól kapta meg az önéletrajzomat, és hogy ők sürgősen keresnek most egy bányamérnököt. Én erre annyit válaszoltam, hogy igen, ez én vagyok. :-)
És hát tényleg sürgősen kerestek, mert egy hét alatt letudtam az orvosi teszteket, vizsgálatot, szerződés-aláírást, és 26-án délután már a Cobham légitársaság Newman melletti Area C nevű bányatérség felé tartó gépén ültem izgatottan.

Nagyon sok minden történt, és félek, nem fogok tudni mindent leírni, de majd a képek segítenek.
Szóval a pozíció.
Az egyik legjobb dolog. NEM junior bányamérnöki pozíciót kaptam. Hanem Project (Mine) Engineer-t, ami hihetetlenül jó dolog. Termelésben dolgozok, közvetlen a Project Manager keze alatt, a supervisor-ok (Akik terepen irányítják a termelést és az embereket) és superintendent-ek (szakértők, szakvélemények…) mellett, illetve velük, illetve most még alattuk, mivel rengeteget kell tanulnom tőlük.
Nagyon jó ez a pozíció, igazából a legjobb, amit kaphattam…sőt, egyáltalán nem is számítottam ilyen jó pozícióra. Esélyét sem láttam, ahány elutasítást kaptam a Junior pozíciókra is…

Nagyon nagy kihívás, tapasztalatom feletti meló, érdekes.,..stb. Ismertek, én az ilyentől nem megrettenek, és nem is izgulok, hanem még jobban motivál. Na, hát a motiváltsággal nincs semmi baj!!! Még amit el lehet erről mondani az az, hogy karrier szempontjából a lehető legjobb helyen vagyok, ebből a pozícióból egyenes az út a jövőben (terveim szerint 5-6-7 év múlva) a Mine manager pozícióba. Röviden tömören minden király.

És nem utolsó sorban a fizetés sem Junior Mining Engineer-nek megfelelő (Amivel én maximálisan meg lettem volna elégedve!!!) , hanem hát hogy mondjam… több! :-)

A roster-em (időbeosztás) a lehető legjobb, 5/2, 4/3 –mas, ami azt jelenti, hogy egyik héten hétfőtől péntekig vagyok a bányában, a másik héten hétfőtől csütörtökig, szóval repülök minden héten oda vissza (1300 km, 1-2 óra), és a hétvégéken mindig Perth-ben vagyok. Ennél jobb nem is lehet.

Az első jegyem.... bizony... megvan ez is. :) az első repülések, szép... Imádok repülni. :)

 Szuper, élvezem!

Munkabeosztás: Ami azt illeti, sokat kell dolgozni. napi 12 óra és nagyon korán kelni. Általában 5:10 és 5:20 körül szoktak vinni kocsival a CAMP-ből (a „kemping”, a hely, ahol lakunk) a bányába, és 6:30-ra érünk vissza. Ez kicsit kemény, de megszokható, és jó. Ami azt illeti nincs igazán semmi bajom a 4:10-4:30 közötti felkeléssel, számomra ugyanolyan nehézségi fokozat, mintha 6:30-kor kellene kelni, szóval nem gáz. Ami baj vele egyedül, hogy 9 körül ágyba kell bújni, mert itt nagyon fontos, hogy kipihent legyen az ember. Ezeknek mindennél fontosabb a biztonság, már-már gyerekesen brutális korlátok között, és ha egy kicsit is hibázol, az utcán találhatod magad. Muszáj kipihentnek lenni, hogy oda tudj mindenre figyelni, és nem utolsó sorban, hogy bírd a munkát, a körülményeket. Nem hétköznapi körülmények között kell dolgozni. Bent az irodában elviselhető minden, mert légkondicionált, de ugye egyáltalán nem csak bent van az ember, kint meg most még csak (!!!) 40 fok van, ami már elég nehéz, de később 50 fokok lesznek napközben. Ezek között a körülmények között nem lehet csak úgy lenni, oda kell figyelni, hogy sokat és egészségesen egyél, rengeteg folyadékot igyál, sok gyümölcsöt egyél, különben egyszer csak nem veszed észre és összeesel a melegben. Na hát ehhez minden szolgáltatva van.

A CAMP!!! Egyszerűen csodálatos! Olyan körülményeket teremtenek, hogy ne legyen nehéz ott élni.

A konténer lakások nagyon jó minőségűek, minden héten szépen kitakaritva. Légkodicionáltak természetesen. Én elég szar helyre kerültem, mert vagy legalább 5 perc séta az ebédlőig, parkolóig. De hát ez van. Úgy néz ki a „lakásom”, hogy bemész az ajtón, olyan 3,5 x 2,5 négyzetméteres szoba, egy ággyal, asztallal, ruhásszekrénnyel, Kis tv-vel, kis hűtővel.Aztán abból egy ajtó vezet a fürdőszobámba, amiben van a Wc ülő alkalmatosság, mosdókagyló, és a zuhanyzó.

Ennyi, pont elég, lehetne nagyobb… majd pár év múlva már bekűzdöm magam a VIP részlegbe a Camp másik részén, ahol sokkal nagyobb szobák és fullosabb fürdő van, de végezetül annyira nem számit. Annyira nem sok időt töltesz ott, mivel annyira van idő, hogy hazajössz a bányából, elmész zuhanyozni, kajálni, napi kötelező pár sör a Wet-mess –ben (Pub + kisbolt), aztán haza, egy sorozat, és alvás. Hajnalban kelés.

A Camp-ben van minden, Tenisz pálya, Krikett pálya, kosárlabdapálya, úszómedence (ami nekem nagyon fontos, használom is hetente kétszer), strandröplabda pálya… stb.

Az ebédlő (a Dry mess) olyan, mint egy szállodáé, de abból is a fullosabbiké. Leirok pár példát.
Reggeli: kb 12 féle korn flakes, plusz még vagy 5 féle más, amit tejbe apríthatsz, lágytojás, tükörtojás, félig megsütött tükörtojás, rántotta, sült bacon, gomba, bab, tészta, bundáskenyér, salátabár, piritós sütő, melegszendvicssütő, minden. Megkajálod a reggelidet, és előtte vagy utána egyből bepakolod kajás edényekbe az ebédedet, amit majd eszel a bányában.

 Ami általában nem olyan ebéd, mint amit otthon eszel, az itt a vacsora. De itt is van mindig vagy 2-3 féle sült hús (hűtötten már, mikor megérkezel, berakod a hűtőkbe), kétféle rizs, vagy 3 féle húsos szósz, tészta 2-3 féle, olyan pultok, mint ami a Subway-ben van, vagy 5 db, 40 féle felvágottal, salátával, minden… gyümölcsök, alma, narancs, banán, barack, és desszertnek mindig vagy 3 féle süti. Ezt viszed magaddal, és napközben fogyasztod. A vacsora mindig vagy 10 féle sült kaja, amik nagyon finomak!!! Desszertnek van egy csomó féle cucc, sütemény, torta, édességek, fagyi... Inni ihatsz 100%-os narancslevet, szamócalevet, vizet, kiwi levet, ananászlevet, stb.... Jók a szakácsok, persze nem lehet állandóan változatosat enni, de kis kreativitással megoldod, hogy ne unj rá a menzára. Meg hát, na, azért jó ez :-DDD Szóval a konyha az brutál.

Egy reggelim...

Egy vacsim... :-)

A pub, a wet mess, az aranyos, két biliárdasztal, egy csocsó asztal, amin senki nem játszik soha, egyszer vettem rá pár embert játszani, de 2 meccs után már nem akartak játszani, mivel kikaptak rendesen, pedig nem eroltettem meg magam, hehehe :-D

Ez a Volkswagen terrorista kisbuszt valamelyik elvetemült hozta, amint láthatjátok, tele van jéggel, közte sörrel, és még világít is... kész... muszáj volt megörökítenem.

Volt egy karácsonyi buli szervezve nekünk egyik nap...

Nagyon jó zenét nyomtak... blues, rock'n'roll... mintha csak a Vianban lettem volna... régi szép idők...

Amit eddig mondtam, az minden ingyenes volt!!!! Kajára egyszerűen nem kell költeni.
Egy sör 2,70 $, ami olcsóbb, mint egy liqueur-shop-ban Perth-ben, meg úgy minden, tök olcsó ott. Tényleg rendszer, és szinte kötelező, a munka utáni sörözés, tele a hely mindig, nagyon szeretem.

Az úszómedence az tök jó, a vize olyan 26 fokos, ami úszásra pont jó, és még le is hűt ebben a nagy melegben. Srácok ez a meleg, ami ott van, az komoly, és még nem is volt részem, csak 42 fokban. Az 50 még durvább. Este is süt a levegő. Mindenhol vörös homokos, minden, viszi a szél is. Minden munkanap után a papír zsebkendőbe vörös anyag távozik az orrodból, mindened vörös lesz. Szegény fehér cipőm 2 hét alatt tönkre ment szinte… Pedig tudok mindig vigyázni arra, hogy ne koszoljam magam össze.

Kb minden 30-40 méterenként van egy mosoda mosó és szárító gépekkel, plusz mindegyik mosodában van breathalyzer (ami egy gép a falon), odamész egy szívószállal, belefújsz, és kiírja az alcohol szintedet, valamint mindegyik mosodában van egy kígyómarás elleni szett.

Igen, kígyók… Hát ez a kellemetlen része még a dolognak, hogy a világ 3 legmérgesebb kígyója is azon a területen lakik, ahol mi. Hehe. :-D
Nem nagyon szokott lenni kígyómarás, mert hát követni kell az íratlan szabályokat. Úgy mész bárhová is, hogy közben pásztázod az utat, ez egyszerűen bele kell evődnie az agyadba, mint egy feltétlen reflex. Nekem egyre jobban sikerül, például most már ezen a hévégén azon vettem észre magam, hogy bárhová mentünk Henivel, pásztáztam az utat, járdát… LOL. Hát ez van. Ha kígyót látsz, szépen gondosan sétálj arrébb, hívd a recepciót, és a kígyóbegyűjtő szolgálat azonnal jön, begyűjtik, és mint tudatos környezetvédők (!!!!), arrébb eső területen szabadon engedik őket. Az ausztráloknál akár börtönbe is juthatsz, ha károsítod a környezetedet, vagy az állatokat. Ez nagyon szimpatikus.
Egy szó mint száz, ezeket a kígyókat nem úgy kell elképzelni, mint a horror filmekben, hogy odalopóznak hozzád és egy váratlan pillanatban megmarnak. Egyszerűen csak oda kell nagyon figyelni, hogy ne botolj bele, mert akkor mivel fél, és védekezik, megmar. És akkor pár perced van. Hát ez van.

De mint egy híres angol komikus mondta: „Ha meghalok, nem fog érdekelni. Tudjátok miért??? Mert ku*vára halott leszek, ba**meg!” hehehe.

Szoktak lenni Barbeque partyk is a dolgozóknak... Eddig a két hét alatt volt kettő... LOL.

Vigyázni kell. Semmi sincs ingyen, semmi sem könnyű. De az aranyigazsága a dolognak az az, hogy nagyon szeretek ott lenni. Nagyon jól érzem magam a természetben, a jó időben, az emberek között, akik mind nagyon kedvesek, egyszerűek. Mindenki köszön mindenkinek, mindenki mosolyog, és senki nem elkeseredett, hiszen Ausztráliában, aki a bányászatban dolgozik, annak nincs miért elkeserednie. A jólét hozza ezt magával. Itt a munkás emberek is nagyon jól keresnek, legalább úgy keresnek, mint a mérnökök. Ez halál komoly!

Jól érzem magam, nagyrészt a munkám miatt is.

Az HWE Mining Ltd- nek dolgozok a Newman, WA-tól kb. 130 km-re lévő Area C nevű bányaüzemben.
Maga a bánya a BHP Billiton Iron Ore-é, mi pedig egy contractor cég vagyunk, aki mindent kitermel a BHP-nek, akinek csak annyi a dolga, hogy adja rá a pénzt, és ő maga értékesítse az ércét a kínaiaknak, vagy akárkinek a Port Hedland-i kikötőjéből.

 Ez az állás eszméletlen jó. Nincs elég tapasztalatom ehhez (ilyen méretű bányászatban, aztán magában az ausztrál bányászatban kevés, illetve „0” szakmai tapasztalatom van), de úgy érzem tehetségem az meg van hozzá, és az elmúlt két hét alatt kijelenthetem, hogy nagyon jó úton haladok. Amit kaptam feladatokat 3-4 hétre, azt már másfél- két hét alatt megcsináltam, szinte. Az elmúlt hét nagyon sikeres volt, be lettem vonva egy új projektbe, ahová olyan számolásokat csináltam (köszönöm Dakó Pisti ezúton is, hogy felfrissítetted a tudásomat az egyetemista tanulmányokból kérdéseimre gyorsan válaszolva), amikhez senki nem értett, és azáltal kivívtam magamnak egy elismerést, a BHP-s nagyfőnök el volt ájulva az anyagtól, amit szerkesztettem a meeting-ekre, és külön magának kért egy másolatot, plusz magától jött oda hozzám, hogy szeretne bevonni a design dolgokba, szóval tervezni fogok vele használva (megtanulva) a Vulcan és Surpac bányászati szoftvereket, amik nélkülözhetetlenek egy bányamérnök számára az Ausztrál bányászatban. Boldog vagyok-e??? :-)

Mielőtt ejtenék pár szót a bányáról  - Kedves bányamérnök kollégák, akik olvassák ezt a blogot!

Akit érdekel részletesebben, vagy még technikai szinten részletesebben is a bányászati dolgok, azok kérem írjatok nekem egy emailt a racz_mark@yahoo.com ra, és egy idő után, ha lesz időm, igyekszem írni nektek egy részletes emailt róla, jó?

A bánya hatalmas. És nem csak nagy, tényleg hatalmas üzem. Évi 65 millió tonna vasérc hagyja el az Area C-t vonatokban, és ehhez évi 110 millió tonna anyagot bányásznak ki (érccel együtt). Van 3 nagy működő bánya az Area C West, Central és East. Ezek egyesével is hatalmasak, és egyszerre működnek, és a jövőben most fog majd elindulni az egybenyitásuk.

A bányák, Area C East, Central és West

Én pedig az új bánya, a Packsaddle 3, azaz P3 bánya nyitásán vagyok project engineer (Ja, amúgy az egyedüli.).

Egy új „hegyoldalakban” alakítjuk ki a terepet arra, hogy nagy üzemben lehessen termelni ott. Már mi is termelünk, de még a nagy részét a bányászati útvonalak kialakítására használjuk fel, illetve depózzuk arrébb az ércet. Az is hatalmas bánya lesz majd. Már most is havi 300.000 köbmétert termelünk ott, ami magyar bányászati oldalról nézve hatalmas, de attól még csak kezdeti fázis.

AREA C:

Alvó szörny... 600 tonnás gépsas.

Ami durva, hogy mennyire bürokratikus egy nép. Azt hinnétek, hogy bürokráciában Magyarország a császár… hát közel sem. Itt a héten volt egy baleset, felborult egy vizes locsoló kocsi az egyik elég nagy lejtésű úton (Ezt a kocsit ne úgy képzeljétek el, mint otthon általában a kamion traktorokból átalakított vizeskocsikat. Ezek elég nagy dömperekből vannak átalakítva, 3 tengelyes hatalmas 38000 literes tartállyal.), és nem az, hogy tegyük arrébb minél gyorsabban, és menjen a termelés tovább… (otthon kb 1 óra fennakadás, és minden a régi), itt mindenféle vizsgáló csoportok jöttek ki, mindenről papirmunka, mindent megtervezni, biztonsági ülések, hatásvizsgálatok, új tervek az út megcsinálására úgy, hogy ne forduljon még egyszer elő…. stb stb.. és még jövő hét közepére sem nagyon remélik, hogy újra lehet majd termelni… Hihetetlen.

Ja meg mindig random szerűen van Drog- és alkoholteszt, én nekem is már kellett mennem a két hetem alatt... Szóval itt nem lehet csak úgy bármit... Óvatosan inni max. :-D

Mindjuk már teszteltük Paul-lal a kollégámmal... 8 sört még meg lehet inni, és 0 % reggel az alcohol szinted... ebbél tovább még nem mentünk egy este... de gondolom, majd eljön az is :-)))

Na mindegy, szóval itt minden lassan megy, mindig kell valakire várni, mindig vannak olyan kötelező folyamatok, amiket előbb meg kell csinálni, és csak utána lehet elvégezni a feladatot, viszont egyik pillanatban ilyen, a másik pillanatban meg sietni kell, hirtelen megcsinálni mindent… érdekes… Bele kell szokni, de menni fog.

Szóval nagyon jó dolog. Együtt dolgozok a Supervisor-okkal, és a Superintendent-ekkel, és terepen segítjük egymás munkáját. Emellett nekem kell majd csinálnom havi beszámolókat a termelés minden részéről, környezetvédelmi feladatok, jelentések, biztonsági emberekkel együtt dolgozni, számolások, kalkulációk, tervezések, beosztások, és minden, amit a Project Manager kér tőlem, aki amúgy nagyon jó fej ember, és láthatóan érti a szakmáját, gyorsan és jól dönt, nagy tudású ember, szerintem. Az idő haladásával az összes kötlség kalkuláció és igénybenyújtás is az én feladatom lesz, plusz mindenképpen a tervezésbe is be akarnak aktivként vonni… MINDEN, AMIRE EGY  MAGAMFAJTA KVALITÁSÚ BÁNYAMÉRNÖK VÁGYHAT. Ennyi.

Hatalmas dolgokat látni, egy varázslatos vidéken, nagy szakmai tapasztalatra szerttenni, sokat tanulni, szeretni munkába járni, élvezni az életet, ezt a life style-t, érezni, szeretni… csinálni.

Még pár kép...

Az ottani reptér. Egyszerűen mintha bele lett volna épitve a hegyek közé... ledarálva a környezetet, nem kevés pénz lehetett, és ez is megérte a cégeknek...

Ilyen busszal visznek:

Marótárcsás gép rakodja át a depót a vonatokhoz vezető részre. Jaaa, igen, a vonatok. Egy mozdony mögött 500 (!!!) kocsi fullra megrakva, másfél nap alatt ér Porthedland-ba.. És minden nap megy egy.... Brutál látni, hogy vége nincs a vonatoknak... 

Egyenlőre ennyi. Jöjjenek a képek még…

Főnököm gépsas-a... egy Prado

Bányába menet hajnalban...

Még bánya... még camp...

 Munkásruha... (kötelező: hosszú újjú ing, fényvisszaverő csikokkal, hosszú nadrág, szintén csikkal, acélbetétes bakó, napszemüveg)
Bocsánat a "tökörbőlfényképezős"-kép miatt, de hát kit kellett volna megkérnem rá????

A HWE recruitment cégén keresztül vagyok egyenlőre alkalmazva A Scottfor and Fennessey által. Ilyen van a cég előtt... 

Géppark... és a háttere kinagyítva, napokig tudnám  nézni: 

Itt lehet dohányozni... nagyon meleg van ott.

Visszaérkezve Perth-be

Köszönöm mindenkinek, aki bízott bennem, és örülök, hogy rácáfolhattam azokra, akik nem hittek ebben. Itt vagyok Ausztráliában, dolgozok a bányászatban mint mérnök, és építem a jövőmet. Ez volt a cél, ezért adtam fel mindent, most már minden csak rajtam múlik, most már élem az életemet, úgy, és ott, ahogy és ahol szerettem volna. Ez volt Márk kis sikersztorija egyenlőre….

 Remélem, tetszett! :-$  :-)

Üdvözletemet küldöm innen. 

Mivel hétfőn munkakezdési orvosi vizsgálatra kell mennem, így az egyszerű "ha-akkor" - képlet alapján kijelenthető: MEG VAN A BÁNYAMÉRNÖK ÁLLÁSOM!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! :-)))

-Majd mesélek, most nincs több időm! :-)

Boldogságos... 

Kedves Napló!

Tudom, régen jelentkeztem már… De mostmár nem fogok tudni olyan sokszor jelentkezni, amíg csak nem történik valami nagy változás az életben itt. Munkára gondolok.

Elmesélem, mik voltak nagyobb történések az elmúlt 3 hétben, aztán képeket csatolok és fűzök hozzá pár gondolatot.

A legnagyobb történés az volt, hogy új albiba költöztem.

Heni, ahol lakott megüresedett egy szoba, és egy kis rágódás után átköltöztem oda, mert:

-          Közelebb van a vasútvonalhoz, igaz térképen távolabb a belvárostól, de időben nézve gyorsabb és kényelmesebb.

-          Nagyobb a szobám, kényelmesebb az ágyam, és szabadabb életem lehet itt.

-          Maga a ház egy ház, nem csak egy „unit” egy társasházban.

-          Sokkal jobb minőségű, és nagyon jól felszerelt. Főleg elektronika terén.

-          És akkor jöjjön az internet. 30 Megás. Kiri. :-)

-          Aztán olcsóbb is heti 30 dolcsival.

-          Ez új helyen van új part time job lehetőségekkel, amiknek már 2/3 részére be is adtam az önéletrajzomat.

-          És nem utolsó sorban itt van Heni, aki nagyon jó barátom lett, és nagyon jó, hogy egy házban vagyunk, így sosem unatkozunk, számíthatunk egymásra…stb.

-          És még sok előny…

Annyi ami nem adja, hogy sok helyen félkész dolgokat látni. Pl a Konyha fullos, de járólap nincs, csak beton... meg ilyenek... :-) De hát ezeket simán kibírod.

Egy IT-s webdizájneré a ház, innen a jó internet meg a sok elektronikai cucc… pl van egy multimédia center része a háznak, ami pár hónap múlva a „mega” szintről kb. a „giga” szintre lesz felfejlesztve, szuper!!! Most még csak egy átlagos 5.1 van, egy átlagos 50’’-os Plasma Tv-vel (50'') Természetesen az átlagos, nem átlagos), multimedia centerrel, ami az internetre is rá van kötve meg úgy mindenre, igy látja a házi hálózat összes gépének multimédia tartalmát, blu-ray DVD lejátszó, A legújabb play Station, és Nintendo Wii is van az összes játékkal, meg még persze egy szatelit… meg 16 Terrabyte-os tároló tele DVD filmekkel… még van pár dolog, de azokkal nem foglalkozok annyira :-DDD. Jaa, igen, miért mondom, hogy ez még csak a mega. Mert hogy a héten vett féláron (2500 AUD, fél mila magyar pénzben) egy 10.2-es házimozi erősítőt, ami MINDENT TUD! Tényleg mindent! 3D-t is, full HD-t, hálózatot… stb… Aztán karácsonyig akar még venni hozzá hangfalakat (12-t :-D ), meg egy 62’’-os 3D LED TV-t… Szép karácsonyunk lesz, az már látható :-))))

A képen kisebbnek tűnik, de ha megnézed a Wii-t mellette, milyen kicsi :) 50'' az 50''.

A konyha az is durca! Van minden konyhai cucc, plusz minden konyhai elektronikai cucc, vagy 10 féle turmiy meg minden gép, sütő, gőzölő sütő, meg miegymás, mosogató gép, két bazi nagy hűtő, meg ami a kedvencem az egy mágneses indukció alapján működő high-tech tűzhely. Ugyanúgy néz ki ránézésre, mint a kerámiás tűzhelyek, csak mondjuk nincs benne fűtőszál és ráteszel egy lábas hideg vizet, és fél percen belül felforr… lovely :-)

Szóval jó nagyon, jól érzem magam, egy jó darabig itt fogok szerintem lakni. És a landlord (háztulaj) is nagyon aranyos, segítőkész és kedves ember. 52 év körüli egyébként.

Pár kép még az albiról:

Imádja Linsey (a tulaj) a régiségeket...

Plusz lejjebb, "ez itt a kert". :)

A vonat megálló felé egy kis egérút szép virágokkal:

És természetesen fél perc sétára (100 m) van egy hatalmas park a házunktól (persze, golfpálya minőségű fűvel, de ezt már nem is kell mondanom... :) )

Energia pocséklás itt is látható... nem érdeklik őket. VAN! Ennyi.

Aztán...a bányászati konzultáns cég, amelyikről már beszéltem küldött nekem egy emailt még 28-án, ami bizakodásra ad okot, de nem 100 %! Azt mondták, le voltak nyűgözve és határozottan fontolják az alkalmazásomat, de mivel Brisbane-i a cég, és most terjeszkedik ide, még jó pár számítást kell végezniük, stb. és ehhez kell nekik minimum 1-2 hét. A 2 hét múlt hét csütörtökön  – micsoda meglepetés – lejárt! Holnap fogok írni nekik újra, hogy van-e már valami fejlemény.

Azóta voltam pár recruitment cégnél (fejvadász cég). Meg jó páran felhívtak ezen a héten. Ami egyenlőre tuti, az az, hogy jövő héten hétfőn egy 9/5-ös FIFO-s állással kapcsolatban állásinterjúm lesz a BHP Billiton-nal. Mondanom sem kell, hogy jó lehetőségnek tűnik nagyon. Ez is junior pozíció, remélem, nagy rá az esélyem. Na meg azt is remélem, hogy most már csak elfogynak az ausztrál álláskereső bányamérnökök az utamból, és végre bekerülhetek már tényleg egy pozícióba.

Plusz még vagy 2 hívásra is várok. Plusz Graeme ma felhívott, hogy ne lepődjek meg egy szintén BHP Billiton-os, és egy Anglo Gold-os Mine Manager hívására, mert hogy valószínűleg fognak hívni, ő intézte. Graeme annyira rendes ember egyébként… hihetetlen.

SZÓVAL TOVÁBBRA IS SZURKOLNI, KÉREM! :-) (Ígérem, már nem sokáig kell!!! :$ )

November 5-én volt a szülinapom, annyira most nem törődtem vele, de azért igen. Volt buli is, majd mindjárt… És pl Graeme felhívott telefonon, hogy boldog szülinapot kívánjon (ugye tudta a születésemet az önéletrajzomról) meg érdeklődjön a fejleményekről. Jól esett nagyon!

Volt a szülinapom. Ezt szűk körben ünnepeltük, mivel nekem nem volt pénzem, és pont akkortájt másnak sem volt sok, így nem volt probléma azzal, hogy menjünk-e valahová party helyre szórakozni vagy sem. A Zambiai lány osztálytársnőmnél, Vyeso-nál, gyűltünk össze páran (jó páran nem értek rá, mert dolgoztak… ugye mindenki part time job-ban tolja, és az nem hétfőtől péntekig van reggel 9-5 ig)

Pizza kérés, csak nekem, Birthday boy :-)))

Szóval ott voltunk a Victoria Park-i lakásán Vyeso-nál úgy, hogy Terence meg egy ír barátja Paul (aki nagyon jó fej volt, rengeteget hülyéskedtünk), Vyeso, Heni, meg Attila egy újabb magyar srác, akit közben megismertem és egy kanadai haverja Mex. Aztán utána átmentünk Fremantle-be Marek Misiek-ék által bérelt házba, ő szintén osztálytárs, lengyel. Ott mentünk meg teljesen. Kellemes este volt. Emlékezetes marad. Aztán másnap másnap. :-)

Osztálytársak:

Nelson, ő kenyai:

Aztán egy brancs, Nelson, Mdambu (asszem, nem vagyok jó nem magyar nevekben), és Hempfrey :-D

Marek, a lengyel, Mark a magyar és Terence az ír srác :-)

Aztán mi van még... Ja igen. Elkezdődött a karácsonyi szezon... Mondanom sem kell, amikor 35 fok meleg van (és ez még nem is olyan meleg, mint majd Karácsonykor; 45 fok lesz), és bent tologatom a bevásárlóközpontban a kosaramat egy rövidnadrágban, papucsban és pólóban, és szól a Csendes éj... hát nem, az nem adja! :-D Valahogy nem jön át. Ez a karácsony most sajnos most nem lesz otthon, de a következőt már mindenképp úgy fogom alakítani, hogy hazamenjek arra az időszakra... (na meg a "Cent-estéről" nem is beszélve :-DDD LOL )

Persze ők nem tehetnek arról, hogy itt nincs hó meg hideg... ez van. Ezt kell szeretni. Azért leszámítva azt az egy két hetet a karácsony idejét, én is szívesebben vagyok a dög melegben :-)))) Imádom, ami azt illeti :)

Aztán Yahoo group-on ráírtam jószándékkal egy álláskereső srácra, Attilára, akivel aztán össze is bandáztunk. Jó fej ő is, a feleségével (fiatal házaspár) vannak kint. Ők nyáron érkeztek.

Voltam Vele a beach-en, Cottlesloe-ban... Eszméletlen jó ott, és nagyon szép :)

Apróságok:

Itt minden sulinál, külön ember van fizetve azért, hogy kiálljon, kezében stop táblákkal, amikor a gyerekek átkelnek az utcán, és leállítja a forgalmat... Szerintem tök jó dolog... Persze ez is a jó létnek köszönhető...

Szép a belváros este is... Elfelejtettem a torony épületeket lefényképezni, azok is nagyon szépek... Csak azt akartam mutatni ezzel a fényképpel, milyen szinten van megvilágítva a sétáló, és milyen energia pazarlás is, természetesen :-)

Itt vagyok lent, várva a vonatot haza...

Itt mivel nagyon nagy a bányászat, tele vannak mindenféle nyersanyaggal, rengeteg dolog készül alumíniumból, padok, asztalok, korlátok, villanypóznák...stb. stb. És buszmegállók is.

Otthon ez hány órát vagy napot élne meg??? Szerintem egy éjszaka alatt elvinnék a cigók... :-D

Várakoztam Stirling vasút és busz állomásnál/megállónál... Az egész az autópálya felett van.

 Klasszikus parkolóóra 21. századnak megfelelő digitális kijelzővel :

Ez a felirat csakis az Indiaiak miatt van kitéve... (Aki nem értené, az első, alap, hajtsd fel, ha állva űrítesz, de a második!!! Az a nem mindegy! Nincs is magyarban megfelelő szó rá. Ne állj-guggolj fel a WC ülőkére!!! Ezeknél szokás, banyek, hogy felállnak az ülőkére, úgy leguggolnak, és úgy fektetik a kábelt... undorító... Boka? Lol... fasza... :-D ) nagyon sok van belőlük már... (az elmúlt évek politikája, hogy seperc alatt kaptak work visa-t, pár klikk, (mindeféle idióta, akinek annyi esze nincs, mint egy vödör felmosó víznek, büdösek, és parasztok, és még azt sem szabad elhinni, amit kérdeznek... PERSZE NEM MIND!!!!!!! De nagy részük sajnos.)

Egyenlőre ennyi jutott eszembe... továbbra sem adom fel a küzdelmet, és hamarosan bányamérnökként fogok dolgozni, megígérem!

Nehéz - nehéz... főleg ez a k..... várakozás... Ez egyenesen kikészíti a távolról jött embert... De hát ez van...

Továbbra is mindent megkönnyít az, hogy ITT VAGYOK! És imádom ezt az országot, imádom Perth-t....

Nemsokára... Meglátjátok.

MÉG ANNYI, HOGY mondták páran, nem látták az autókat, mert megszűntek a linkek, tettem helyettük fotókat... előző blogbejegyzés!

Üdvözlet haza!

Mark

Szülinapi pólóm Henitől :-)

Kedves Napló!

Túl vagyok egy kissé színes, pezsgős eseményekben gazdag 5-6 napon. Ma estére végre meg is nyugodtam (már amennyire tudok, majd később meglátjátok miért…), úgyhogy akkor írok is Nektek pár sort.

Na, kezdjük is a péntekkel. Ugye úgy búcsúztam el, hogy hívjatok nyugodtan Marco-nak… Hát nehogy!!! Életem egyik legszarabb napja volt, tényleg!!! :-D

Reggel mentem korán suliba, egész nap ott, aztán egyből sietni az étterembe.

A belvárosban várakozás egy buszmegállóban a Wellington úton:

Megérkeztem az olasz étteremben, nagy várakozások tőlem, jó lóvé… jajj de jó lesz! Bementem, kedves kis olasz csapat, plusz két húzott szemű alapanyag-előkészítő + mosogató srác. Mindenki kedves, együtt ettek, még engem is megkínáltak… Mondom, ettől jobb nem is kell.
Aztán egyszer csak munkára fel, nemsokára jönnek a vendégek. A főnököt először nem is vettem észre, hogy főnök, csak később. Ő várta személyesen a vendégeket, és ő szolgált ki sok mindenkit, és mindenkivel kedves volt, volt akivel puszi-puszi, de az a buzis. Na most el kell mondani, maga a faszi is elég homár beütésű volt, de szerintem csak úgy viselkedett, plusz a hangja is olyan volt.. Na de a lényeg. Bele a mélyvízbe, gyorsan megtanítottak, hogy kell 3 tányért kivinni, kávét csinálni, mi hol van, stb, és mélyvíz. Összefoglalva a helyzetet: 6 órán át dolgoztam nekik, megállás nélkül. Hogy úgy mondjam, egy jót szellenteni nem volt időm, még a szám is kiszáradt, mert vizet sem mertem inni. Meg eszembe sem volt, és egyfolytában kaptam, hogy ez kevés, többet járjak, ezt is csináljam meg, azt is csináljam meg, miért nincs már leszedve az az asztal, miért nem ez, miért nem az, és közben folyt rólam a víz úgy dolgoztam… Ez azért komoly.. Tényleg, tudjátok, kell a pénz, ilyenkor az ember 120%-ot teljesít. És hogy ezeknek ez is kevés volt, meg minden… egyre jobban ment fel bennem a pumpa. Ennek a fasznak robotokat kellene alkalmazni, kb. 3 ember munkáját kellett volna elvégeznem, 2,64-ét talán sikerült is. Még annyi, hogy 20 asztalos a hely, volt, hogy mind egyiknél ültek, és volt a Franco, a másik pincérsrác, meg én, a full-kezdő. Hát mondtam magamban, Franco! Ez nem frankó!

Szóval olyan idegbeteg lettem estére, mint az állat.
Ami a legjobb az egészben, hogy nem hittem volna, hogy velem is megtörténhet olyan, amit csak a filmekben látni a béna pincérekről… Én egy éppen totál idegbeteg pillanatomban 3 sört vittem ki poharakkal egy tálcán (ez nem az az étterem, ahol csak lerakod, mindent ki kell tölteni, kóstoltatni, ha üres a pohár újra tölteni…stb), letettem a 3 poharat. Az egyik sört öntöttem bele a pohárba és elfókuszáltam a tálcán lévő másik kettőről… És akkor azok két irányba keresztbe eldőltek, és rá a sarkon ülő két vendégre!!! :-DDDDD hááááhááááhááá IGEN! Megtörtént!!!
Én tudod, sooo sorry, sooo sorry, törölgettem mindenkit, meg a padlót is… Kész! Hála a teremtőnek nagyon jó fej aussie-kat öntöttem le, akik mondogatták, hogy no worries, nem para, semmi baj, nyugi… Még később mentem leszedni az asztalt, meg minden okból, és még meg is kérdezték, ők(!), hogy na milyen az első napod??? Én meg mondtam, hogy „Szerintetek milyen, hát most öntöttelek le titeket sörrel!!!” :-D Ezek meg csak mondták, hogy ne aggódjak, jó lesz az, semmi para… Kéééész! És most már ez is megtörtént velem! Ki hiszi ezt el nekem??? Estére úgy le voltam harcolva, mint az állat, fájt a hátam is, nagyon, a buszt sem érhettem el, mert hajnal fél 1-ig ott kellett lenni, Sid nem tudott eljönni értem, mert 1. nem tudta hová kell, 2. a szeme miatt nem vezethet este; nem lát!
Na és mivel ez nem embereknek való munka volt, és mivel nem tudnám megvalósítani a bejárást sem, hát szépen elbúcsúztam, hívtak nekem egy taxit, adtak 50 dolcsit (simán kellett volna adniuk 100-120 $-t), amiből 20 maradt is, mire hazaértem… úgyhogy az olaszokat eddig sem szerettem nagyon, de most még jobban nem nőttek a szívemhez… Nehogy valaki Marco-nak merjen hívni ezentúl, mert ütök! :-DDD

Ezt a napot másnap ki kellett pihennem, hevernem, fel kellett dolgozni! Úgyhogy aludtam sokáig, fájdalom csillapítóval, mert a hátam fájt rendesen, aztán elmentünk Henivel Barbeque-zni a parkba a tónál… nyugis laza nap volt, és nagyon finomat ettünk.

A boltban bevásárlás közben:-)

Én egy nagy steak szeletet ettem, meg hagymás sült burgonyát, meg BBQ salátát, tejföllel nyakon öntve…

A parknál egy kígyófejű teknős: 

Heni, ő vegetáriánus, úgyhogy ő kukoricát grillezett, meg hagymás burgonyát ő is, garlic-bread-del (fokhagymás vaj van a közepében, megsütöd, és nagyon finom.) Laza, finom nap volt… Egyébként mikor hazajöttem, Sid ráébresztett, hogy nem vettem még át az ausztrál stílust, mivel 2 óra telt el attól, hogy elindultunk a buszhoz, megsütöttük az ételt, megettük, megittunk 2-3 sört, és vissza. :-))) Kérdezte, hogy mi van, nem sütöttünk??? Mondom, DE, csak magyar stílusban :-D

A park a tóval gyönyörű, nem tudok betelni vele. És az a legdurvább, hogy Perth egy 2 milliós város, és nem tudsz 10 percet úgy gyalogolni, hogy ne fuss bele egy szép golfpálya minőségű füves parkba.... rengeteg a tavas park is... imádom!

Leültünk sörözni, kijött egy kacsa, aztán adtunk neki egy darabka kenyeret, és jött minden többi. Vagy 8 kacsa, megjöttek a sirályok is, aztán utoljára a lábunkhoz kijött Perth szimbóluma a fekete hattyú... nagyon aranyos kis madarak ezek! :-)

Csináltam videót is, majd igyekszem feltölteni Youtube-ra mihamarabb!

Aztán vasárnap. Szokásos, álláskeresés, takarítás, mosás, meg izgulás ezerrel, mert másnap hétfőn interjú a bányászati céggel, az Echelon-mining-gel. Alaposan átnéztem a honlapjukat és rá kellett jönnöm, hogy ez egy olyan álláslehetőség, ami annyira jó lenne nekem… pont rám szabták! Ez egy konzultáns cég, ami azt jelenti, hogy van 25 mérnök a cégben, és bányászati szolgáltatásokat nyújtanak bányász cégeknek. Tegyük fel, van egy cég, ami a termelést, vagy a tervezést, vagy éppen a nyersanyag feldolgozását nem akarja a saját embereivel megcsináltatni, vagy éppen nincs rá embere-energiája, akkor felbérli az Echelon-t, hogy termeljenek, vagy tervezzenek, vagy bármi.

Szóval hétfő, nagyon izgultam, reggel hívott a Scott nevű Perth-i igazgató, és megbeszéltük, hogy 1-re bent leszek az irodánál a Central Parknál lévő irodaépület 18. emeletén. Ekkor még nem tudtam, hogy ez éppen az az iroda, amit a legutóbbi bejegyzésemben lefotóztam, hogy milyen szép, a Bank West Tower.

És előtte van egy kis szép Central Park nevű park, ahová az emberek, öltönyösök, bárki, simán kiülnek és ott fogyasztják az ebédjüket. Kedves. Pesten csináld már meg a belváros közepén... :-/

Mondta Scott, hogy ez most csak egy átmeneti állapot, hogy itt vannak, mert a cég 4-5 hónapja döntött úgy, hogy akkor nyitnak egy irodát Perth-ben is, és hát miért is ne, a legnívósabb épületben kibéreltek egy irodát… Szerintetek mennyi pénzük lehet??? : - )))
De majd később valószínűleg nem itt lesznek… átmenetinek jó a legjobb hely a városban! hehe : - )))

Másnap az interjún ez is derült ki, maga a pozíció, amit nekem gondoltak olyan lenne, hogy nagyrészt tervezés, plusz azért on-site munka is, kint a bányákban. Szóval irodai meló is, bányamezei munka is, megtanulnék mindenféle bányászati tervező szoftvert (hurrá!!!), és képviselném a céget, és ha ügyes lennék, gyorsan tudnék előre haladni a ranglépcsőn. A fizetésben nem szűkmarkúak, ezt megmondta, plusz flexibilisek, és olyan dolgokat és úgy beszélünk majd meg ezzel kapcsolatban, ha eljön az ideje, hogy nekem az a legjobb legyen. Meghatározzuk, hogy mennyit kell dolgozni, és ha többet dolgozok, kapok több pénzt, és még bonuszt is a cég nyereségéből…. Srácok. Én erre a munkára vágytam mindig is… Kb. ilyen érzésem lett, van. Ez a munka nagyon kell nekem!!!!!

Az igazgató egyébként meg volt velem elégedve, elmondta, hogy én megfelelek a keresési profiljuknak, van előnyöm is sok emberrel szemben, pl, hogy egyedülálló vagyok, felxibilis, van pár év bányászati tapasztalatom, és tervezési tapasztalatom, plusz AutoCAD-et használni tudom, ami nagyon jó, és hogy egyáltalán szeretek számítógéppel dolgozni!!! Pont ilyen emberre van szükségük… JÓÓÓ! De, még most pár jelentkezőt még meghallgatnak, aztán beszél a Brisbane-i igazgatóval és a hét vége felé, jövő hét elején értesít!!!
Plusz még elmondta, hogy ők nagyon szívesen szponzorálnak a dolgozói vízumban, semmi baj, megtehetik, és egyáltalán nem hátrány!!!  Ébressz fel, mert álmodom!!! :-)))

Komoly. Nagyon kell!!!!!!!!!!!! Ez kell, és ennyi!!! Azt hittem, hogy az állásinterjúval vége lesz az idegeskedésnek akkor… hát nem. Most izgulok csak igazán, nem tudok semmi másra gondolni, csak arra, hogy milyen jó lenne ott lenni, milyen jó lenne, ha tényleg engem választanának, ENGEM KELL VÁLASZTANIUK!!!!! NINCS MESE!!!

A mai nappal pedig még idegesebb lettem, feszültebb, mert hogy  ma pedig telefonos interjúm volt az AngloCoal-lal. A hatalmas szénbányászati cégek közül az egyikkel. Na ez is húúú de jó kategória első hallásra… de maga a meló, amit felajánlottak, az már nem volt a legjobb. És nem azért, mert nem lenne jó a pozíció, vagy a munka. Az csúcs lenne, szintén! DE! A nagy baj ezzel, az, hogy ez egy residental állás. Észak-keleten fent egy 3000 fős bányász faluban, a Capcoal bánya mellett, Moranbah-ban kellene élni!!! Nem FIFO, nem 8-9 nap on site, és 6-5 valami nagyvárosban (mondjuk Brisbane-ben vagy Gold Cost-on) nem! Ott kéne élni. A legközelebbi város 2 és fél óra vezetésre van… :-(   Ez nekem pedig nem fekszik annyira. Ugye ez bebizonyosodott már Németországban is (jó, az más tészta volt egy kicsit), hogy nem bírom a kis falukat, megőrülök ott, megöl az unalom, nincs más, csak munka…

Azt józanul nem lehet kibírni!:-)))))) hehe.

Szóval lement az interjú, itt is megtettem minden tőlem telhetőt, és mondták, hogy a második lépcső már akkor az lesz, hogy repüljek oda személyesen, erről pár nap múlva tájékoztatnak. Na ezért izgulok most még jobban, mert 2 dolgot nem akarok: 1. ezeknek nemet mondani, aztán meg az Echelon mining-tól is nem-et kapni válaszként, két szék közé esni. És azt sem, akarom, hogy ezek hamarabb felhívnak, igen-t kell mondanom, mert azért vagyok itt, és aztán meg később hívjon fel Scott, hogy ők is igen-t mondanak… Na ezért izgulok most nagyon, remélem, Scott hamarosan felhív, méghozzá igen jó hírekkel!!!! Izguljatok Ti is velem!!! Izguljunk együtt. Köszi!!! :-))))

És aztán még nem volt vége a mai napnak, zuhanyzás, és már mentem is Scarborough beach-re mert onnan indult a buszom a következő part time job-om helyszínére. Egy Wine-bar helyre, egy nagyon szép, igényes kis pub, bar, ahol rengeteg féle bor van, plusz kaja is, forgalmas hely, nagyrészt pult mögötti meló, asztalokhoz rohangálással… Ami jó, hogy ők nem akarnak kihasználni, ez már látszik, mivel – igaz a próba melóért nem kapok fizetést – összesen két órát vesznek igénybe próba melóért, aztán döntenek, hogy betanítanak akkor, vagy sem. És ha igent döntenek, akkor nagyon jól járok majd, mert 22 $/óra, hétvégén 25 $/órás munkabérezés van. Nagyon kedvesek voltak, jófej kis húzott szemű lány volt az interjúztató, a bar manager, vagy ilyesmi, ez már uniform-ot is adna (eddig ilyen még nem volt). Kíváncsi leszek, csütörtökön suli után kell oda menni. Ami még nagyon jó, az a buszközlekedés. Egy busszal meg tudom járni, elérem az utolsó buszt simán, plusz a belvárosból indul a busz, és Scarborough beach-en van a végállomás. Szóval a suliból is tudok oda menni, és otthonról is. Persze, nagyon szeretném, ha már lehetnék bányamérnök hamarosan az Echelon-nál… de mindenre kell gondolni, úgyhogy belevágok ebbe is.

Nem tudtam normális fotót csinálni a helyről, mert nem akartam, hogy meglássanak!

Aztán innen hazajöttem, lezárva ezt a bolondokháza 5 napot ettem egy vasárnapi ebédet a Scarborough Beach-en (Fish ’N’ Chips)… :-P Leültem vagy 3/4 órára az óceánpartra relax… és jöttem haza…

Ez is a bárban...

Most izgulás van egész héten. Remélem, hamarosan vége ennek a kissé nehéz időszaknak.

De hát mindig azt mondom magamnak: végig kell járni a nehéz utat, hogy aztán, mikor elérem, amit akarok, utána emlékezzek arra, honnan is indultam… Van benne valami.

Közben természetesen én is olvasok minden hírt… nagyon sajnálatos, ami otthon történt. Mind a halálesetek, mind a környezetszennyezés, és mind az, hogy a bányászat még jobban rossz szemmel lesz nézve, és még jobban leépítik… Államosítás, meg ilyenek… nem semmi. Ki tudja mi az igazság?

Egy biztos, szörnyű, ami történt. Remélem, hamar feláll az a régió ebből a tragédiából, újraépülnek a házak…stb, és remélem, az az 5-6000 dolgozó(Bánya, gyár, beszállítók…stb ez egy egymástól függő komplex), akit munkaügyileg érint a dolog, nem veszíti el az állását!!!

(((((( Mert ellentétben annak a köcsög LMP-s frakcióvezető kijelentésével miszerint: „Egyáltalán nem közérdek az 1100 embernek munkát adó MAL működése, szerinte a dolgozók találhatnának munkát fenntartható cégekben is.” Én nem akarok politizálni, de istenem valaki távolítsa már el azt a majmot!!! Hogy lehet ekkora ostobaságot mondani?????????? Az ember esze megáll! Ez ide 20.000 km-re is kiverte a biztosítékot! Erre 2 kérdésem lenne: Melyik országban élsz? És hol találhatnak szegény emberek munkát? Magyarország a lehetőségek országa, mert ott minden lehetséges! Még az is, hogy egy ilyen hülye buzi ott legyen a parlamentben… lehet MÁS a politika, na ja…  ))))))

Üdvözlet haza Nektek…

 Kedves napló!

Akkor írom, mik történtek az elmúlt 5 napban.

Szombat este találkoztam az új szomszédokkal. Ezt a szomszéd dolgot úgy kell elképzelni, hogy ahogy az első blog bejegyzésemben található képen is láthatjátok, itt van 2 sor háztömb, mindegyikben 4-4 lakás. És ez a kettő háztömb egymással szemben van, kb 5 m-re egyik ajtó a másiktól. És pont a szemköztibe beköltözött két francia srác, ugyanígy 25-26 évesek, mint én… Banyek, mindjárt itt a november és betöltöm a 26-ot… wow…. :-/

Na szóval eldumáltunk meg minden, természetesen ők is megdicsérték az akcentusomat, mint mindenki… meg ilyenek. (NE ÉRTS FÉLRE, NEM ARC, OLVASS TOVÁBB...) Érdekes, hogy errefelé nagy szó, ha egy külföldi jól beszéli az angolt, és még nagyobb szó, ha próbálja akcentus hűen kiejteni a szavakat. Tényleg nagyon sokan dicsérték már meg az angolomat. Jó. Aztán természetesen már azt is megbeszéltük, hogy a héten majd szerdán mindenki ráér igyunk meg pár üveg sört :-)))) Nyilván. Hehe.

A vasárnap voltam boltban… már megint megszívatott a Scarborough beach-i Cloes, mert megint lementem potyára, nem volt nyitva. Érdekes tény, és mint magyar embernek, negatív dolog az itteni nyitva tartás. A nagy szupermarketek legkésőbb este 8-kor, de már inkább 7-kor bezárnak, szombaton már alig vannak nyitva, vasárnap meg egyenesen csoda, ha normális időben nyitva vannak. Ez egyébként a kocsmákra vonatkozik. Tudom, hogy nekem amúgy is más az értékrendem, mivel a mádi kocsma nyitva tartás egy csodának számít még Magyarországon is! Hiszen, olyat, hogy ha én fogyasztok rendesen, akkor addig vannak nyitva, ameddig én ott vagyok, ez még magyar honban sem mindennapos. I ♥ Mád! :-DDD !!!!!!!!!!!!!
Szóval itt bárhol vagy 1-2 körül tuti minden szórakozóhely bezár, kocsmák, Pub-ok, még azt hiszem a disco-k is ( bár ebben nem vagyok biztos… ), és utána maradnak a bárok, night club-ok, mondanom sem kell, hogy errefelé a night club-ok nem olyanok, mint odahaza, hogy privilégium, meg, hogy a perverzek járnak oda, akiknek nincs az életükben semmi öröm, nem. Itt teljesen megszokott, ha te hajnal 2 után bulizni akarsz még, inni, akármi, akkor night club. (Ezt az információt hallottam, nem magyarázkodásként mondom, mert természetesen, ha már lesz majd pénzem, saját tapasztalatból fogom mondani, tudjátok, hogy 1. nem vagyok az a szégyenlős fajta, 2. Imádom a night club-okat!!! Meg úgy általában az életet :-PPP

Szóval mivel a Scarborough-ban lévő Coles zárva volt, el kellett mennem a másik közelibe, ami hála a teremtőnek 7 days open shopping center, de van ám negatívum benne, hogy az odavezető út, majdnem olyan, mintha sorba állítanál vagy 10 Bercsényi közt… egyszer fel, egyszer le… és amikor jöttem haza 4 szatyorral a kormányon, meg egy telepakolt hátitáskával… hát mit mondjak… Olyan, mint sajtreszelővel rejszolni…--> Kicsit élvezetes, de inkább fájdalmas! :-DDD

De ennek örömére csináltam pizzát!!! Pizza party, sőt maradt még másnapra is, szóval hétfőn is pizzát ettem, királyság, jó élet. De amúgy, ha Te csinálsz mindent, tésztát, szószt stb, akkor olcsón ki lehet hozni két napi kaját. Ez pedig elég fontos tényező jelenleg nekem.

Igazából minden napom úgy zajlik, csak nem akarom feszt leírni, hogy állandóan fent lógok az interneten, és most éppen nem azért, mert kocka lennék, hanem mert állást keresek. És mivel nagyon lassú az internet, amit meg tudnék oldani 1-2 óra alatt otthon, azt itt 4-6 óra alatt tudom megcsinálni. Ez van. Majd ha meglesz a bányamérnök állásom, majd lesz pénzem előfizetni nagyon letöltési limittel rendelkező csomagra, és akkor nem fogják 3-4 napi 6 Mbit/sec –es internet gyorsaság élvezése után lecsökkenteni a hónap további részére 64 Kbit/sec-esre…

Szombaton még volt a focikupadöntő újrajátszása, ugye az előző egyenlőre végződött, ezért. Nyert a Collingwood, megérdemelte, nagyon jól játszottak már az előzőn is, és elpicsázták alaposan a Szenteket, 108-52-re. Aranyos dolog itt, hogy az éremátadásnál, egyesével, nevükkel és számukkal szólítják a footy játékosokat, és kisgyerekek akasztják a nyakukba az érmet! A játékosok meg mindegyik ad egy sapkát a gyerkőcöknek... nagyon kedves gesztus!

Szóval minden nap feszt állást keresek, part time-ot és rendes bányamérnökit felváltva…

Az eredmény egyenlőre az, hogy már vagy 4-5 recruitment cég akar állást szerezni nekem, plusz Graeme, plusz most már a Graeme által beajánlott Brian is! Plusz már én is megpályáztam vagy 30-at a Seek-en meg itt ott, tuti!

De ami a legnagyobb királyság, az az, hogy hétfőn megyek állásinterjúra – ez most már tuti – egy Bányászati céghez, egyenesen a direktorral lesz. Ezek azok, akik már vagy 3 hete igérik, hogy lesz ez az állásinterjú. Hát végre eljött! Ez az, amiről beszéltem, a Take-it-easy! Semmi sem megy gyorsan… :-))))))))))

Voltam úszni is, csináltam az úton pár képet…

Természetesen nyírni kell a füvet, mindenhol!!!!!!!!!

Ilyenre!!! Annyira szép, nem?

Itt ilyenek a fenyők... Érdekes a felfelé nőnek a tűlevelek.

Kb 2 millió $-s házak, ha nem több... szegény emberek laknak a The Boulevardon...

Ilyen a kilátás a The Boulevard-ról befelé a városba...

Szép helyek vannak itt nagyon…
Ugye mostanában – nem tudom a blogon lehetett-e érezni, de – egy kis lelki mélyponton voltam… De eszméletlen, hogy a táj, az ország, a természet, az emberek, mennyire át tudnak lendíteni ezen, vagy ha nem is átlendíteni, de a súlyán könnyíteni mindenképpen.

Amikor nap mint nap kapod a pozitív energiát, ha kimész az utcára, akkor nem tudsz magad alá kerülni!!! Ez eszméletlen itt. Tippem bárkinek, aki esetleg a jövőben hasonló cipőben lenne: Menj ki az utcára emberek közé, tuti fogsz kapni egy tucat mosolyt, ami feltölt!!! Menj be a belvárosba, menj le az óceánpartra, vagy csak nézz szét, nézz körbe, milyen csodálatos helyen élsz… tuti nem fogod olyan nehéznek érezni a problémákat, hogy fogy a pénzed, pl.
Németországhoz tudok viszonyítani… Hát ott már tuti öngyilkos hajlammá fajult volna a dolog!!! hehehe :-D Itt meg, no worries. Minden el fog jönni, csak nem kell feladni… „Nézd csak, ott az óceán, nézd csak, milyen meleg van?!” És… és már nincs is probléma.

Kedden is egész nap a szokásos cselekvés, plusz elmentem Fremantle-be Graeme-mel meginni egy kávét.

A vasút állomás (helyi) Perth belvárosában:

Graeme egy nagyon jó ember, nagyon örülök, hogy ismerhetem. Ő tényleg állást akar szerezni nekem, ő tényleg megismert az évek során látatlanban, megismerte az igazi énemet, nem csak egy papír vagyok a dossziéban, ráadásul, ahogy már sokat beszélgettünk, kezd jó kapcsolat kialakulni közöttünk, afféle barátság. Átadtam végre neki az 5 puttonyos aszút, ami hoztam neki Magyarországról. Mondta, hogy nem kellett volna, meg miért, meg minden. Mondtam neki, hogy majd egy különleges alkalommal igya meg a feleségével… Erre ő? „Akkor inkább az a különleges alkalom az legyen, ha meglesz végre a bányamérnök állásod, és megisszuk együtt…” Hát nem egy jó ember?! Sok helyen van bent a pályázatom, sok helyről válaszra várok, de hát itt semmi nem megy gyorsan… Ez van, ezt el kell fogadni…

Aztán szerdán voltam megint suliban. Tanár csere lesz egy hét múlva, a kedvenc tanárunk; Colin kapott egy olyan lehetőséget a szakterületén, amire évek óta várt, és természetesen elvállalta – miért is ne??? - , viszont érdekes, hogy mondta is, és látszott is rajta, hogy annak ellenére sokat hezitált, mert nagyon szeret tanítani. Ez a szakma az élete. Mindenesetre örülök a sikerének!

Úton a suliba a Perth City P.D. :-P

Valaki híres ember kijövetelére várakozó újságírók! :-))

Kedvencem az öltönyös öngyilkos merénylő!!! :-DDD

Aztán este átmentem a francia szomszédokhoz! Megittunk vagy 5-6 sört, és átdumáltuk az estét… jó volt, aranyos srácok. Az egyik srác – Guilhem, avagy Gigi becenevű -  ilyen egyszerű, csajozni akaró, élni akaró, kétkezi melót csináló fiatal srác, ő 85-ös. A másik srác geológus – Fabian -  az FMG-nek dolgozik, mesélt egy csomó storyt, van egy thaiföldi menyasszonya, egy nevelt gyerekkel (az állam leszakadt), és eszméletlen melankolikus!!! Minden rend, mindennek utánanézett, mutatott olyan könyveket a mérges pókokról, meg mindenről… kész. Úgy fel van készülve :-) Pl egy nap, elment otthonról, és a lakótársa is utána, de még nem volt két kulcsuk a lakáshoz, és a srác betette a lábtörlő mellett lévő résbe a kulcsot! Nevetve mesélte Gigi, hogy Fabian nem mert benyúlni a kulcsért, mert ki tudja milyen mérges pók van ott! :-DDD

Mellesleg, ma rendet csináltak a kiskertjükben, és Fabian (miért is ne, a fő parás??? :-D ) talált egy Redback spidert, egy elég mérges pókot. Olyan mérges, hogy nem látod a szemöldökétől a szemét! Hát hogy mondjam, utána lehet nézni, nem annyira halálos, max gyerekeknek, vagy öregeknek, rossz egészségügyi állapotban lévőknek okozhat halált a csípése... Mindenesetre, jó pár napig szarul leszel, ha egy ilyen csípést bekapsz, és van rá bármelyik medichal centerben, patikában ellenszer!

De hát nem szép jószág!

Hát na, mondta Sid, hogy nem kell olyan helyre nyúlkálni, ami nincs mindig szem előtt, ami sötét helyen van, ami elhagyatott…

Egyébként itt a legnagyobb, és legundorítóbb pók, Nagy szőrös lábakkal, egy hangyánál is veszélytelenebb az emberre... érdekes. :-DDD

A lényeg, hogy jó fejek nagyon, és jól el voltunk, aztán 11 köröl indultam haza, mert ma korán kellett kelnem. Mondták, hogy vigyázzak az úton hazafelé (ez ugyebár 5 m :-DDDD ), én is mondtam, lehet, hogy kéne hívnom egy taxit a biztonság kedvéért! hehe.

Jó hír, hogy tegnap vettem célirányosan egy újságot, a The West Australian nevű napilapot – Jó vaskos egy újság, sok oldalas - , aminek a szerdai és szombati számában van egy csomó álláslehetőség hirdetve.

Fel is hívtam párat, és meglepetés!!! Egy olasz étterembe Nedlands-ben behívtak. Ma voltam is ott délben, és mondták, hogy okés, holnap mehetek próba melóra. Ami nagyon jónak tűnik: Jó fej emberek vannak ott, kedves, egyszerű, olasz emberek, jól néz ki nagyon az étterem, és ami még jobb, hogy 20 órát fogok tudni nekik dolgozni!!! És csütörtök, péntek, szombat kell majd járni. Hétköznap 18 dolcsis, szombaton 22 dolcsis órabérért!!! Mérföldekkel jobb, a mostaninál, ahová nemsokára kell mennem – mert ugye még nem biztos, hogy be fogok válni holnap, bár én úgy gondolom igen ;-)  - , mert itt 15 dolcsit kapok, és nem tudok heti 10 órát sem dolgozni nekik… Szóval most örülök, nagyon jó napom volt ma!!! :-))))))))

Ez az étterem, és még egy kép az odavezető útról... csak úgy...

Ennek örömére elhagytam a Smart rideremet…
Itt úgy van, hogy veszel egy kártyát – a Smart rider-t (angolul nem tudóknak: „okos utazó”) – és azt minden újságárusnál, minden buszon, állomásokon fel tudják Neked tölteni pénzzel, és mindenhol van csekkoló, és ráhelyezed, az meg kiirja, mennyit vesz le, és mennyi van még rajta. Tök jó rendszer szerintem.

Szálltam volna fel a buszra, és hoppá nincs a zsebemben, a buszsofőr, hát… --- Tudom, hogy mindig kiakadok ezeken a tök jó fej buszsofőrökön, de hát ez otthon annyira teljesen ellentétes!!! Rám néz, azt mondja, na mi a helyzet. Mondom, hogy elhagytam a Smartrideremet, rám kacsint, na gyere szállj fel, no worries! :-) Még megkérdezte, mennyi pénz volt rajta, meg persze segített, hogy melyik megállónál kell leszállnom, hogyha a perth-i állomásra megyek, ahol majd adnak újat… stb. Kész.
Úgyhogy vettem is neki egy tartót... nem sajnáltam mostmár azt a 3.30-at, főleg, hogy egy új smartrider 5 $... 

Útközben eljöttünk a Kings Park mellett. Sajnos még ott sem voltam, persze mondanom sem kell, ha majd lesz fizum, és időm is, hogy ne mindig csak a kötelesség, mindenhová el fogok menni. A Kings Park, mint mondtam, közvetlenül a belváros mellett egy kb 50 focipályányi park, erdővel, tisztásokkal, mindennel. HIHETETLEN!!! Itt egy kép a buszból…

Aztán egyből a semmiből jön a belváros:

Ezek az épületek azért szépek... még mindig megbámulom őket hülye-túrista módon! :-D

Annyira szépek itt a parkok. Annyira jó dolog, hogy mindenhol csak park, és park, mintásra vágott 2-3 cm hosszú golfpálya minőségű fű takaróval… Ááááá, eszméletlenül szeretek itt lenni!!!! Ide kellett jönnöm, nem hiába éreztem, nem hiába vonzott ez engem annyira!!! Csodálatos  itt! Jók az emberek, itt van minden, amire csak vágysz, ha van melód, tudsz normálisan élni, van mindenre pénzed. A bányászat high-tech, és kimeríthetetlen ásványkincsekkel. Minden működik, minden élvezhető, minden minden minden jó. Nekem személy szerint. Biztosan van olyan, akinek ez nem jönne be annyira… de szerintem nagyon keményen kell keresni, hogy találj egy olyan embert!!!

Aztán képek....

A park a házunk előtt:

Na leteszem a tollat… Majd még jelentkezem. Következő írásomban a férfiaknak fogok kedvezni, írok majd arról, milyen autók vannak errefelé, és hogy hogy néznek ki itt a nők. ;-) :-P

Olasz étteremben fogok dolgozni, úgyhogy mostantól Marco vagyok :-DDD

Szívélyes üdvözletem a földi paradicsomból!!!!!!!!!

Kedves Napló!

Először is, jópáran mondátok, hogy mik ezek a J- betűk a blogban. Én nekem nem látszódtak, valamiért. A Wordben szerkesztettem meg először mindig, és utána, amikor ide átillesztettem, akkor a ":-)" -ből "J" lett. Bocsánat. De mondom, én nem láttam. Nekem nem úgy jelenítette meg.

Nem történt olyan nagyon sok minden ezen a héten, de azért leírok mindent :-)))

Hétfő, ahogy mondtam már megszívatott, hogy nem volt munkanap. Nem tudtam semmi érdekeset csinálni, ami fontos lett volna.

Viszont felhívott Heni – a magyar lány –, hogy igyunk meg pár sört a Scarborough beach-en. Mondom okés. Ott találkoztunk, aztán lementünk az óceánpartra, és egy plédre leültünk, és italoztunk.

Laza kis nap volt. Rengeteget beszélgattünk. Be nem állt a szánk. Jó fej lány nagyon. És bár teljesen más világ vagyunk ízlésileg, kinek mi a fontos, nagyon jól kijövünk, és egy barátság van alakulóban. Rengeteget tudunk beszélgetni… szinte mindenről. Ugye ő már évek óta nem volt otthon, itt nincsenek igazán magyar barátai, a barátja (kapcsolat) egy kenyai srác, szóval imádja, hogy magyarul tudunk beszélgetni. Egy csomó szón, szókapcsolaton hangosan szokott nevetni, amit már ezer éve nem hallott. Például ilyeneken, mint: Aki kapja, marja, P.Zs. (mint pappírszebkendő), pofon, püffed, meg magyar nevek,  húú, nem is tudom, sok van :-) És mindig mondja, hogy ha én nem mondanám, és itt maradna, valószínűleg soha nem mondaná ezeket a szavakat, mert teljesen elfelejtette, átment full passzív szókincsébe. Érdekes.
Tényleg nagyon kedves egy lány, nagyon fontos neki az állatvédelem, régen gothic stílusban nyomta… Ez azon meglátszik, hogy semmilyen populáris zenét nem szeret! Vagy kevesek által ismert szép lassú zenéket hallgat, vagy állat-zúzós ultra durva punk-gothic zenét. Hehe :-D
Imádja, hogy magyar, imádja a magyar filmeket, 35 éves, szóval rengeteg olyan filmet meg zenét ismer, amit én már nem ismertem meg, illetve én is rengeteg olyat, amit ő nem… Sokszor fullad be egy beszélgetés úgy, hogy „Ismered a XY-tól a Z, ZS-t???”  Mire a válasz: „-Nem.”  :-)))

De mondom, nagyon jókat beszélgetünk értékes, kedves időt töltünk együtt… már amikor ráérünk. Mert hát ugye találkoztam Vele még rögtön az első napon, aztán most legközelebb. Közben lement a nap:
Ez valami gyönyörű... fantasztikusan szép. Itt Nyugaton ez a szép, Keleten meg a napfelkelte, állítólag gyönyörű, amikor minden csiloog reggel.

Miután besötétedett még elmentünk abba a házba, ahol house-sitting-el. Ez egy új dolog számomra. Itt van olyan, hogy egy család elmegy nyaralni 1-2-3 hétre, és megbíznak valakit – jelent esetben őt – hogy lakjon ott a házukban addig, öntözze a virágokat, sétáltassa a kutyákat, meg bármi ilyen, és még fizetnek is érte a jobb-fejek. Na most ő egy 1 millió dolláros (200 millió HUF) házban volt ezen a héten… hát durva.
Kb 4 hálószoba, 3 nagyobb Hal, 2 nagy étkező, egy fullos (szerintünk még sohasem használt konyha – az ausztráloknak nincs idejük {lusták} főzni, és inkább rendelnek kaját, vagy elmennek étterembe) konyha, medence, kiülős kert, még egy kertrész, 2 fürdőszoba, 1 dolgozószoba, és egy 2 kocsit elnyelő garázs plusz sufni (jut eszembe, ezen is nevetne Heni, hogy sufni :-D ). És persze, minden a legújabb volt, mindenből, bútorok, stb… Szép, tényleg nagyon szép ház volt. Még ott is iszogattunk, meg bandáztunk.

Egy autópálya feletti átjáró az egyik vonat állomásról:

Kedden végre hétköznap volt. Mehettem part-time-job-ot keresni. Meg is tettem. Kb 15-20 helyre adtam be a part-time-resume-mat, és összesen vagy 40 helyen jártam. Bejártam Glendalough-t, Innaloo-t, meg Scarborough-ban is találtam még pár helyet, ahová nem adtam be.
Voltam benzinkúton, étteremben, kávézóban, műszaki boltban, barkács boltban,  liqueur-shop-ban, még egy Adult-shopban (sex-shop) is voltam… Sajnos sok helyen mondták, hogy nem keresnek most embert, a többin, meg hogy hagyjak ott egy resumé-t és majd felhivnak… hát most várakozás van. Közben a web-en is megpályáztam kb vagy 20 part time job-ot… nagy számok törvényére alapozok. Remélem, bejön. Márpedig egy törvény, szóval be kell jönnie.
...Aznap még voltam dolgozni is, 2 órát... mostmár pénzért... de hát ez lóf*** esti fénnyel...

Én mint pincér: (ezt is megértük...)

Természetesen mellette Bányamérnök állásokat is pályázok folyamatosan.
Ezen a héten felhivott vagy 3 recruitment cég, akinek a Seek.com.au-n hírdetett állását megpályáztam. Ők nem hívtak be, csak telefonon beszéltünk. És ők nem is voltak olyan hevesek velem kapcsolatban, vagy csak én éreztem azt, mindenesetre, mindegyik mondta, hogy van pár lehetőség, ahová beadja a pályázatomat…meglátjuk.

Aztán jött 3 nap suli. A suli marha jó! Nagyon jó az osztály… Az ír sráccal annyira összebandáztunk, meg a lányokkal is, hogy kész. Meg mostmár van egy mexikói srác is, akivel rendszeresen megy a banda! :-) Meg hát a többiek, a kenyai, a zambiai srác, meg úgy egyre többen... az öngyilkos merénylő is tök jó fej!

Terrence-szel minden nap annyit hülyéskedünk, mint az állat.
Természetesen megtanítottam káromkodni. Csak két szót, a „bazmeg”-et, meg a „kurva”-t! :-DDD
De kész, ahogyan használja ezeket a szavakat, meg kell őrülni! Lett egy új tanárunk egy tárgyból, és be kellett mutatkoznunk, mondani pár szót magunkról. Ez meg felállt, és mondta: „Hello, I am Terrence from Ireland… stb stb stb… és befejezésként: And I live in Fremantle, and… KURVA!” És leült.  Pffffff  :-DDD Hát én sírtam a nevetéstől, senki nem vágta (kivéve Kim-et, a másik Írt), én meg majd megszakadtam :-DDD
Már nagyon akarnak egy közös ivászatot, ami nagyon jó lenne… csak egy a baj. Ezek már mind kb 1 éve kint vannak, vagy több. És már mindegyik keres normálisan, én viszont nagyon nem. Nekem nagyon meg kell fognom a pénzt, és nem tudok velük elmenni egy szórakozóhelyre, mert itt egy olcsó pub-ban is 5 dolcsi egy sör (1000 HUF) … nem megy. De eddig hála a teremtőnek, mindig elmaradt valahogy… Nem várom a pillanatot, amikor végre összejönne az italozás, és én nekem azt kell mondanom, hogy bocs, srácok, de nekem nincs pénzem.

Az élet nem csak móka és kacagás.

Nem könnyű!... Egyáltalán nem könnyű. Ami megkönnyíti az egészet az az, hogy Ausztráliában vagyok! NAGYON! Ez a hely eszméletlen jó! :-)))))

Eszméletlenül könnyíti a dolgokat! Remélem, most már fog akadni valamilyen part time job még, mert ez a helyzet nehéz nagyon, nagy a nyomás amiatt, hogy rohamosan fogy a pénzem, hiába spórolok, ahogy csak lehet…

Colin-nak a tanárnak - a BHP Billiton HR manager ismerőssel - is elküldtem az Önéletrajzomat, mert kérte, úgy érzem, téynleg segíteni akar, jó fej tanár nagyon, ő a legjobb fej! Meg látszik is rajta, hogy imádja a szakmáját a marketinget, jól is csinálja (tuti sikeres és gazdag), és tanítani is szereti. Mondta, hogy már amúgy hívta nem is egyszer az ügyemben a faszit, de még külföldön van, nemsokára majd hazajön... Alig várom. Ezt is!

Tudom, hogy sikerrel fogok járni, csak még egy kis türelemre van szükségem, de hát az a tulajdonság soha nem volt az erősségem, plusz hát a nyomás… na, azért az ott van, nap, mint nap.

A legjobb az lenne, ha már meglenne a bányamérnök meló, mert őszintén ez a part time job-ozás… hát ezt enyhén szólva sem nekem találták ki. Hogy nekem tőlem sokkal butább indiaiak mondják meg (mint store manager, vagy csak mint már régebb óta ott dolgozó stuff), mit csináljak egy olyan munkahelyen, ahová még egy középsulis végzettség sem igazán kell… le kell nyelni a gombócot, le kell. Egy darabig mindent ki lehet bírni.

Háááát, majdnem elfelejtettem leírni!!! Majd be szartam a héten a nevetéstől, na meg az idegtől!!!

Megpályáztam online a BP-nél (tudjátok olaj cég, sok benzin kútja van itt) sima kutas melót, mire 2 nap múlva jött egy email:

"Kedves Mark Barnabas,

Köszönjük az érdeklődését a pozicióra!

Sok pályázat érkezett be sok tehetséges pályázótól, és sajnáljuk de az ön pályázata nem járt sikerrel!!

És utána még a sok pull duma..."

Szerintetek????????? Kiket alkalmaznak ezek kutasként atom-fizikusokat, baazzzeeg!????
És ne dobjam el az agyamat!!!! :-DDD Komolyan egyik szemem sír, a másik meg majd meg őrül a nevetéstől... Nem vagyok elég tehetséges nekik, hááháá... De legalább a sok feka, meg indiai, akik még normálisan beszélni sem tudnak, azok igen! Zsír király!... besza-behu!---

Na mindegy...

Írtam a bányászati cégnek a héten, hogy mizu ( amelyiknek a igazgatója írt rám, hogy majd keresni fog a Perth-i igazgató), és válaszolt, hogy a Perth-i igazgató most kint van Field-en On-site meló ügyben, de nemsokára visszajön, és nyugodjak meg hívni fog. Hát oké, nyugodtság van… de mégsem. :-)

Brian-t el tudtam már nagy nehezen érni (akinél Graeme ajánlott be), de már munkaidőn kívűl, és 3 nap próbálkozás után… Mondta, hogy „hát igen, nem volt jó a telefonja…”. Másnap hívtam megint, kétszer is, suliban, szünetben… nem vette fel. Felba**!
Graeme-mel chateltem skype-on, és mondta, hogy ír majd rá, meg fel is hívja, ne aggódjak! És hogy rengeteg jó kapcsolata van Brian-nek… no worries. Persze.
Aztán most a ThyssenKrupp-nél is van pár lehetőség, Graeme fel is hivja az egyik ismerősét ott… Legszívesebben elküldeném a Resume-mat az ott dolgozó bányamérnök srácnak, akit az első bulin ismertem meg, de nem akarom hátba támadni Graeme-t. Még nem. Még várok, hogy intézze ő. Pedig már 3 napja nem tudja elérni az ismerősét ott… nem baj várunk. Várunk. És Várunk. No worries. Na jah.

Aztán jövő héten remélem már a Hays is tud valami információt mondani… Nekik is irok most.
Az a baj ezzel a türelem dologgal még, hogy ugye neked nincs annyira, nekik meg végtelen, és a végtelenségig tudják húzni a dolgokat. Ami majd, ha már ott dolgozik az ember, akkor tök jó, mert nem fog hajtani a tatár (sőt sokan mondták, hogy a magyar munkamorált felejtsem el, mert azért itt kinéznek, ha valamit időben megcsinálsz, plusz az itteni időben megcsinálás sem az a határidő, ami otthon van … hehehe :-D ), de amíg Te neked kell rájuk várni, és fogy a pénzecskéd… hát akkor nem a legtutibb…

Szüntelenül előttem van az álmom, amit el akarok érni, amit biztos vagyok benne, hogy el is fogok érni!!! Csak előtte végig kell járni ezt a nehéz utat, hogy aztán ha már célban vagyok és élem lazán az életemet, akkor is kristály tisztán eszembe jusson, honnan is indultam el… És mindig is emlékezni fogok.

Addig is pályázok, pályázok, és pályázok.

Az osztálytársak rendesek, egy Zambiai srác hozott nekem pár címet, ilyen part-time-recruiter céget, azokat ma fogom megnézni. Mert tegnap megint sikerült találkoznunk Henivel, és egész este együtt bandáztunk, meg megittunk pár sört, bort. Tök rendes, mert nem engedett fizetni, azzal az okkal, hogy nekem még nincs melóm, neki meg van, plusz van egy csomó pénze is, és amúgy is leszarja. Meg, hogy azzal a feltétellel, hogy ha majd meg lesz a melóm, akkor meghívom egy ebédre egy étteremben. Mondom, hogy a viharba ne! … Rengeteg pozitív hatás ér Tőle is.

A héten nem voltam elememben fotózás terén, csak pár alkalommal csináltam képeket.

Kezdek már nem turista lenni itt, kiismerni a helyet, lazán járkálni bárhová.

Egyik nap azon kaptam magam a buszon, már vagy 2-3 megálló után jutott eszembe, hogy felszálltam a buszra, és a buszsofőrnek: „How’r’you goin, mate? Ő válaszolt, meg kérdezte, hogy hová megyek, stb stb… „ … aztán ez annyira természetes volt már, hogy csak pár megállóval később esett le, hogy "héééééé, ez én voltam!!!" :-DD  mondom LOL. Asszimilálódni kell! :-D

Ez egy nagyon finom, alkoholmentes Gyömbér-sör! Mint üdítő - lehet kapni!

Aztán élmények, érzések.

Akcentusok: nagyon durva, amikor egy nap elmegyek suliba, hallgatom az indiai, vagy éppen pakisztáni (utálatos egy akcentus, érthetetlen, teljesen máshogy mondanak minden szót...utálatos), vagy hallgatom az ír-t, ami szintén néha tök érthetetlen, mert az egy dolog, hogy hadarnak, vagy elharapják a szavakat (ha ausztrálok hadarnak, azt értem, minden probléma nélkül), olyan alapszabályok érvényesülnek az akcentusukban, hogy amit U-nak ejtenek az angolok, ők O-nak, aztán amit Á-nak azt szintén O, az O-t azt U-nak, plusz a th-t simán T-nek ejtik, az Ö-t pedig megint csak O-nak... Higyjétek el, nagyon összezavaró. Pl: a 13-mat úgy ejtik, hogy TORTÍN, tisztán, tényleg! Meg good, az god, Bortdáj - birthday... kész :-DD
Az indiaiakét meg le sem tudom írni... az a legdurvább... meg a kínai, asse semmi... 

Szóval ezek után alig várom, hogy ausztrálokkal beszéljek...

Nem a pozitív dolgok közé sorolandó, hogy a bátyámnak tegnap volt a szülinapja, és annyira szívesen ott lettem volna Vele, felköszöntöttem volna, ajándékot adtam volna neki, este megünnepeltük volna alkohollal is valamelyik mádi szórakoztató ipari egységben… Plusz az egészet megtetőzte, hogy küldtem neki sms-t, hogy felköszöntsem és valamiért függőben van, még mindig azt jelzi a telefonom, hogy nem küldte el… Na ez szar érzés…

Mindegy, így blogon keresztül is Boldog Szülinapot, Atti! :-)))

Szóval ezek nem azok a dolgok, amik jók…
De hát ezt vállaltam a sok jóért cserébe ami itt van, és ami még rám vár…

Jó lesz. Csak türelem. Még csak egy hónapja sem vagyok itt. Most lesz majd 6-án.

Szívélyes üdvözletem, kedves blogolvasók!

Kedves Napló!

Eltelt most pár nap, valószínűleg már egyre ritkábban fogok írni, bár nem tudom.

Köszönöm amúgy a pozitív visszajelzéseket, örülök, hogy tetszik, amit írok (Nekem is tetszik AZ, amiről írok:-))). Voltak, akik azt mondták, keveset írok… hát pedig már lehetne egy rövid kis novellát kiadni szerintem :-) De igyekszem. Még egyszer köszönöm, hogy olvassátok, a megtiszteltetés az enyém.

Na, lássuk, mik is történtek az elmúlt napokban…

Kedden, őszintén megmondom, nem tudom, mi volt…..

Szerdán voltam suliban, meg csütörtökön, s pénteken is. Úgy van, hogy szerda fél nap, azaz csak 1-re kell menni, ami nem jó, mert 1-re hülyébb vagyok… hehe :-D
Csütörtökön és pénteken pedig 8:30-ra és 5-ig vagyunk. Furcsa megint suliba járni, de megszokható, mint minden. A tanárok jó fejek, van 3 összesen, hála a teremtőnek az 5 tárgyunk közül 3-mat egy nagyon jó fej tanít, mármint nem csak jó fej, mert mindegyik jó fej, hanem érdekesek is az órái, ő a Colin. Ő egy félig német, félig angol 38 körüli férfi, tényleg tök jó fej! A másodikat még nem ismerjük, őt ezen a héten helyettesítették, a 3. pedig egy török származású tanár, ő is jó arc, de nem a legizgalmasabb az órája… Na persze ez függ a tárgytól is, szart nem lehet jól előadni.

Ami nagyon jó, hogy vagyunk így 6-an, akik nagyon összebandáztunk :-) Egy ír srác, egy ír lány, egy lengyel lány, egy Zambiai lány, egy kenyai srác meg egy magyar, azaz én! :-)Nagyon jó kis csapat alakult ki, együtt megyünk mindenhová, tartjuk a kapcsolatot, meg majd valamikor sörözni is el fogunk menni.
Az ír sráccal annyit hülyéskedünk, mint az állat! :D Nagyon jó arc! Kész. Tudom, hogy ha lesz bányamérnök állásom, akkor is akarom majd tartani velük a kapcsolatot!
Amúgy a többi osztálytársak is aranyosak és kedvesek, mindenkivel jól kijön az ember. Nincs velük semmi probléma. Szerintem rajtam kívül mindenki már régebb óta van Ausztráliában. Csak először egy nyelvi szakot kezdtek. Terrence, az ír srác, ő egy cég szponzorálásával volt kint eredetileg, de aztán a cégnek több aussie-t kellett alkalmaznia, és Tőle megváltak. Ezért csinálja a sulit. Hogy itt lehessen. Meg közben egy pizzériát akar beindítani, futárszolgálatosat. Komoly.

Egyik délutáni óra szünetében a Colin tantóbá’ ( :-) ) odajött hozzánk a cigiző sarokba, és elkezdett csak simán dumálni velünk. Kérdezősködött, hogy ki kicsoda stb. (egyébként mondta nekünk már korábban is, hogy számára meglepően szimpatikus osztály vagyunk…), és amikor mondtam, hogy én egy bányamérnök vagyok, kikerekedett úgy a szeme, és azt mondta, hogy az egyik nagyon jó barátja a BHP Billton –nál HR manager, és –bár most külföldön van, októberben jön haza- és majd beszél vele mindenképp az érdekemben… Szerintetek??? :D Mekkora királyság…

Végül is ez a hét a sulival ment el…

Mostanában kicsit aggódtam/ok a pénz miatt, mert a pincérállással van egy kis bibi, méghozzá az, hogy nem fogok tudni csak maximum 10 órát dolgozni nekik és azt is 15 dolcsiért óránként… ami arra jó, hogy MAX az albit ki tudjam fizetni, de másra már nem fogja futni, és még akkor is örülök, ha arra meg lesz. Szóval most S.O.S néznem kell másik part time job-ot emellé… :-(
Ami még szívás, hogy most hosszú hétvége van itt, mert hétfőn Queen’s birthday van… szóval ott lesz összesen a keddem, arra, hogy rengeteg mindent csináljak. Be kell járnom Scarborough-t korán reggel, megint. Aztán El akarok menni Innaloo-ba vagy 10 helyre, meg még van sok benzinkút, amit fel kell hívnom… illetve személyesen is be kell mennem… Ebben is próbálom a nagy számok törvényét alkalmazni... Brian-nel is beszélnem kell, hogy találkozzak Vele, ő egy fejvadász, a Graeme ajánlotta, mert, hogy neki le kell most lépnie Papua new Guinea-ba…

Jaaaaaa, igen, és majdnem elfelejtettem!!! :-D Több okból sem aggódok túl sokat:

1.       Ausztráliában vagyok, no worries!

2.       Ausztráliában vagyok, itt tényleg nem kell aggódni!

3.       Ausztráliában vagyok, és marha jó itt! :-D

4.       Kaptam megint két interjú meghívást!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Az egyik ebből egy recruitment cég megint. A másik, viszont egy konkrét bányászati cég. Valamelyik álláspályázatom, amit a Seek.com.au-n tettem meg, jól alakul, merthogy rám írt személyesen a Brisbane-i DIRECTOR(!!!), hogy küldjek neki egy önéletrajzot (done), majd pár nap múlva írt megint, hogy akkor majd fel fogja venni velem a kapcsolatot a Perth-i DIREKTOR(!!!), és be kellene menni egy interjúra :-DDDDD     Na ezért sem aggódok annyira!!! :-DDD

Meg úgy vagyok vele, hogyha valamit az ember nagyon akar, akkor tuti eléri!!! Mind part time job terén, mind bányászati meló terén!!! És így lesz és kész!!!

Eléggé reménykedem ebben a jövő heti interjúban! Félni tőle egyáltalán nem félek.
Nem hiszem, hogy rajtam múlna. Ők rengeteg kérdést tesznek fel nekem, amire én őszintén válaszolok, magabiztosan és kész. Ha nem kellek, akkor azért nem fogok kelleni, mert nincs elég tapasztalatom a szakmában… Szóval ezért reménykedek is, mert akkor meg be sem akartak volna hivni. Minden ki derül, vagy mindenki derül… madj meglátjuk :-)))

Szombaton voltunk Sid-del az egyik barátjánál megnézni a naaagy naaagy AFL Grand Final-t. Ez az ausztrál foci kupadöntő! Évente itt két esemény van, amikor megáll az élet; az egyik ez. A másik pedig az országos lóverseny, a Melboune-Cup. Az is most lesz majd október első keddjén. Állítólag olyankor még a főnökök is elengedik az alkalmazottakat haza, mert mindenki azt nézi :-) hehe.

Szóval Sid barátjánál néztük a kupadöntőt egy bazi nagy 130 centis képátlójú LED TV-n… Adta. :-P

Először is nekem nagyon megtetszett ez a sport. Szerintem kb 1000-szer pörgősebb, mint az amerikai foci, másrészt brutális, viszont védpfelszerelés nélkül. Itt törnek az orrok, véreznek az emberek rendesen :-D És közben pörgés, taktika, 50 ember egy 200 m hosszú kb 130 m széles pályán… Jó. Tényleg megtetszett. Mondjuk elég jó meccsel indítottam is… mivel éppen történelmet írtak, mert 33 éve nem volt döntetlen kupadöntőben (és összesen 3-szor ezzel együtt), most lett (ugye döntetlent elérni nehezebb ebben, mint az európai fociban, mivel itt két féle gól van; 6 pontot és 1 pontot érő). És ami még durva, hogy nincs hosszabbítás vagy ilyesmi. Újra fogják játszani egy hét múlva! Ez mekkora??? :-DDD

Jó volt, izgi volt. Viszont, hogy hogy fogják a játékosokat rendbe rakni egy hét alatt??? Ezek az életüket adták a döntőért, mindenki bekötözve fejezte már be a meccset :-) Klafa. Aztán jöttünk haza, én meg mentem dolgozni… még mindig cserébe kapott pénz nélkül. Az első munkanapom október 7-én lesz… :-((( Na, ezért kell másik part time job-ot néznem még.

Egyébként nagyon durva, hogy az aussie-k mennyire vannak rákattanva a focira. Ez itt hatalmas divat! Mindenki imádja, mindenki nézi (jó, a nők az más kategória, ők olyankor elmennek vásárolni). Érdekes volt megtapasztalni azt a nyüzsgést a boltoknál, a liquor shop-oknál, a supermarketeknél, az utakon mindenhol a meccs előtt! Aztán mikor az első negyed után kimentem levegőzni, egy darab autó nem ment el az úton 5 percig. Mindenki otthon, vagy barátoknál volt és nézte a meccset! Kész.

Aztán mi van még… igen, az internet egyre jobban főzi fel az agyvizemet… Ez a 2 GB-os letöltési határ, aztán ISDN lassúságra csökkentjük az inernet sebességét dolog egyszerűen hihetetlen!!! Fel fogom hivni a Telstra-t, hogy nem véletlenül az-e a helyzet, hogy régi szerződés van Sidéknek, és csak frissiteni kellene újabb csomagokra… mert ez kibirhatatlan… 4-5 órát töltök a gép előtt, miközben el tudnám végezni ugyanazokat a dolgokat 1 óra alatt is (én itt most egyáltalán nem a facebook-ra gondolok, plusz az nagyjából gyorsan be is tölt… bár a képeket ott sem tudom már megnézni… videokat természetesen nem…..), a sok álláspályázást és kommunikálást cégekkel, stb…..

Na kíváncsi leszek, holnap felhívom őket!

Közben eltelt egy nap:

Felhivtam őket, és az a helyzet, hogy időközben Sid-ék a telefonra vonatkozóan céget váltottak. Ez egy olyan cég, ami a Telstra vonalát bérli, és olcsóbb nála, nyilván. Megkérdeztük, lesz internetük is, egy két héten belül indítják, ami nagyon jó hír, mert valószínűleg az is olcsóbb lesz + nagyobb letöltési határral, szóval talán egy pár héten belül már nem lesz ekkora bajom ezzel.

A mai nap tök jó volt, csináltam Sidéknek lepcsákot! :-D Ez is ízlett nekik, ahogyan a lángos is, meg egy két dolog még. Egyszer én hívom be őket valami jó kajára, egyszer meg ők. Dél körül kitalálták, hogy menjünk el piknikezni egy beach-re, és – természetesen – barbeque-zzunk. Ezek imádják a barbeque-t. Ha tehetik minden héten csinálják. Ez nekik olyan, mint nálunk szerintem a vasárnapi ebéd! …húú de hiányzik :-|

Bejártunk Északra vagy 4 óceánparti parkot, mindegyiknél foglaltak voltak a BBQ-helyek. Kb 2-3 órát ténferegtünk mindenfelé....

Az úton:

mire úgy döntöttünk, hogy akkor hazajövünk, és a közeli parknál, ahol van egy szép tó, és ahol már ültem egyszer, és csináltam róla fotót is, ott lesz a cél végül.

Így is lett, szabad volt a BBQ hely is, és megcsináltuk. Tök jó dolog – képzeljétek el – hogy szépen ki van építve egy kettes BBQ tűzhely, odamész, megnyomod a gombot hosszan, és a sütőlap felmelegszik (természetesen), és ami még érdekes volt, hogy tök ingyen volt mindez. Változó, vannak helyek, ahol érméket kell bedobálni, de nem túl sokat. Szóval megsütöttük a hagymás, fokhagymás marhahúspogácsát, és ketchup-pal, vajas kenyér között tálalva túrtuk be. Fincsi volt.

Ezek a kihelyezett BBQ masinák:

Közben Sid-del - mint mindig - nagyon jól elbeszélgettünk a világ nagy dolgairól :-)))

Aztán haza…

Közbe eszembe jutott, hogy még nem írtam az egyik legnagyobb félelméről az európai embereknek: a kígyók, pókok, skorpiók stb-ről…

Cápa: Na most azt kell tudni, hogy a cápa akkor és csakis akkor támad az emberre, ha az illető bőre nedves! :-DDDD

És amúgy mindig csak nagyon elbóklászó, messze bemerészkedő, nem-őrzött-tengerparti szörfösöket kap el, minden évben kb. 1-5 ember meghal ettől (úgy tudom). Aztán a Stone fish, meg a Blue ring medusa, azok csak vad partoknál fordulnak elő, strandi helyszínen tuti nincs belőlük. Ennyit a vízről. Ha kóser, populáris, őrzött strandra mész, nem lehet bajod.

Pókok: A házban csak olyan pókok fordulnak elő, amik legyeket fogyasztanak és emberre ártalmatlanok, meg úgy általában mindenhol. Léteznek halálos, vagy nagyon mérges pókok, de ahhoz nagyon keresned kell őket, hogy találj egyet. Alapszabály, hogy dohos, sötét, nyirkos fel nem fedezett helyekre nem nyúlkálunk, farakás közé, ha beesik egy gyűrű, akkor otthagyod… hehe. :-) De hogy Téged általános emberi műveletek között megtaláljon egy ilyen izé, az kizárt.

Skorpió: NINCS.

Kígyó (vagy ahogy Győzike mondaná; Jajj, de kígyó :-DD ): Vannak veszélyes kígyók, igen, általában nem halálos, vagy nem rövid időn belül halálos marású kígyók vannak errefelé. Egyébként van egy telefonszám, amit ha felhívsz, és elmondod a pozíciódat, 20 percen belül odaérnek a szakemberek, bárhol is vagy, mindenhol van kihelyezett készenlét. Egyébként van egy bizonyos, nagyon hosszú (2-3 m) agresszív Taipen nevű kígyó, ami, ha megmar, 30 perced van. Ezért kell 20 percen belül kiérnie az ügyeletnek! Amúgy az összes kígyó általában nem publikus helyeket szereti, a vadonban fordul elő. És mindegyik kitér inkább az utadból, mivel jobban fél Tőled, mint Te tőle, és csak végső esetben mar meg. Na a Taipen az nem!!! Az utánad is megy, szóval az elől szaladni kell, viszont itt Nyugat-Ausztráliában annyira nem jellemző, inkább Keleten! Szóval ezért is jó helyen vagyok.

Egyébként, ha megmar egy kígyó eszed ágába ne jusson megdörzsölni, vagy ilyesmi, mert a helyszínre érkező segítők csak akkor tudják beadni az ellenanyagot, ha tudják, milyen kígyó mart meg, amit azonnal meg tudnak állapítani, a sebhelyről, ha nem dörzsölöd meg! Plusz, ha valakit megmar egy kígyó fullre meg kell nyugodnia, le kell nyugtatni, mennyire lehet, mert a véráram felgyorsul, ha ideges vagy, és gyorsabban elterjed a szervezetben.

Ezeken kívül nincs semmi különleges dolog, amitől félni kell. Igazából no worries van :-DDD

Annyi még, hogy itt Nyugaton rengeteg a légy nyáron. (Keleten meg a hatalmas szállni is tudó csótányok… mindenki döntse el, mit preferál :-) ) Mivel ezek az ausztrálok eszméletlenül odafigyelnek a természet védelmére, arra, hogy megőrizzék az évszázadok, ezredek óta jellemző faunát, állatvilágot és növényvilágot, semmit sem irtanak (kivéve azt, ami külföldről jött be, pl nyulak, bizonyos béka fajok…), ezért a legyeket sem, és azok rengetegen vannak errefelé. RENGETEG! Nem győzöd őket hessegetni, és nem csak rámásznak a kajádra, hanem bemászik a füledbe, szádba, mondhatni, igazi kö**ög  g**ik! :-D Ez egy olyan dolog, ami meg kell szokni, hozzá kell szokni… Egyébként itt mindennel szépen együtt élnek az emberek. Ezt a stílust kell követni, felvenni, megszokni. HARMÓNIÁBAN A TERMÉSZETTEL!!!

Mondanom sem kell, mennyire tetszik ez a felfogás!!!

Egyébként már egyre jobb itt az idő, jövő héten már 28 fok lesz árnyékban!!! Érdekes, hogy ez a tavasz eleje még csak :-)))) Mennyire jó, hogy itt szeptember közepétől májusig full forróság van ,és szárazság… ááá, imádom. Pedig még nem is tudom, milyen meleg lesz karácsony táján… Állítólag 40-45 celsius árnyékban. Az durva, és biztos, hogy szeretni fogom. J

Szóval itt továbbra is minden jó, illetve még jobb, mint amire számítottam, pedig nagyon jóra számítottam…

Egyre forróbb levegőjű üdvözletem Nektek haza!

Még jelentkezem… jövő hétre szurkolni!!!!!!!!! :-))))

 Kedves Napló!

Lássuk csak mi történt mostanában..

Legelső nagy hírem, hogy van végre biciklim!!!

Elmentünk a Free market-re, ami valójában nem annyira Free, mint ahogy azt a neve sugallja, de tényleg nagyon olcsó minden ott.

Vettem egy tipikus Mountain Bike-ot 35 dolcsiért, meg hozzá még sisakot is (mert itt az kötelező, különben megbüntetnek). Még aznap ki is próbáltam, és elbicikliztem vele a beach-re enni egy vasárnapi ebédet; rántott sertés hús és húsleves híján Fish and Chips-et. (ez itt a rántott hal sült burgonyával).

Érdekes, mikor eltelik az életedből úgy kb 10 év, hogy nem ülsz bringára, kocsikázol stb… Amióta kint vagyok, szerintem gyalogoltam összesen már vagy 50 km-t… Na, ezek után ismét áldottam a nevét annak, aki feltalálta a biciklit; Friedrich Drais von Sauerbronn bárót. Csak suhanok…

BTW, remélem, hamarosan ismét áldhatom a nevét újra Karl Benz-nek is… :-P

Azt hittem vasárnapra már nem lesz semmi dolgom, és készülhetek a hétfői Hays Recrutiment-es interjúmra, de nem. Mert csörgött a telefonom, és az egy héttel ezelőtt megismert új barátaim hívtak, hogy menjek egy garden party-ra. Nyilván nem lehet az ilyenre nemet mondani!!! Így hát elkészültem – bőven volt időm, mert vasárnap révén 2 óránként közlekedik errefelé egy-egy busz, az is délután 6-ig… - fel a buszra, vonatra, és irány Fremantle, megint. Aranyosak voltak, kijöttek értem az állomásra, elmentünk sétáltunk egyet az egyik doggy beach-en, mert az egyiknek van kutyája és kivittük...

meg elmentünk szeszt venni, és kerti party… nem voltuk sokan 4-5 ember, de nagyon jól elbeszélgettünk, és persze elfogyasztottunk mindenféle földi jót. Tetszett a kis elrejtett giccs az összejövetelben, pl a szamóca szeletek a pezsgőben, mindenféle ínyenc rágcsálni való, kristály poharak… tetszett.

(Természetesen nem olyan, mint a jó öreg „Süssünk egy szalonnát, hozzon mindenki alapanyagokat; sör-bor-pálinka-kenyér-szalonna-nyárs”  a mádi Fürdő nevű szabadidő parkban dolog… Húúú, biztos elfogult is vagyok, de nagyon hiányzik! :-D )

(A szüreti bálról már ne is beszéljünk... )

(Na majd itta BBQ partyk sem lesznek semmik azért… :-) )

Szóval jó volt. Tetszett maga az is, hogy akikkel olyan jól elbeszélgettem az előző bulin, emlékeztek rám, és felhivtak, és hogy tartjuk a kapcsolatot. Hogy nem csak egy egyszeri jópofizás volt… Király!!! :-))))

Plusz az egyik, majdnem szerzett nekem egy alkalmi munkát (Jacht-ot kellett volna takarítgatni, polírozni…) 200 dolcsit adtak volna… csak sajnos már a főnök mondta, hogy betelt a létszám… Na nem baj, majd legközelebb. Rendesek. Ez jó!

Aztán másnap…

Másnap az interjú!!! Bizony, szépen időben odaértem, körbenézelődni is volt időm. A belvárosban van az irodájuk egy 15 emeletes épületben… már ekkor tudtam, hogy ez egy nagy cég, internacionális, még Magyarországon is van, de azért belegondoltam, hogy milyen sikerrel kell dolgozniuk, ha egy egész emeletet bérelnek a belvárosban…Több, mint bíztató, ha egy ilyen cég behív interjúzni! :-)

Felmentem a 12. emeletre, a recepciós hölgy elkísért egy szobába, ott vártam vagy 10-13 percet, és jött Huw, egy jól szituált, fiatalabb ember, aki kifaggatott mindenről, ahogy az ilyenkor szokott lenni, telefirkálta az önéletrajzomat sok száz plusz információval, stb. És hát mit mondjak, ahogy láttam meg volt velem elégedve, olyannyira, hogy mindent kitöltöttünk, és már ott mondott pár opciót, amit meg fog kutatni nekem. Azt mondta, hogy lehet, hogy tök gyorsan fog menni az állás megtalálása, de természetesen akár egy pár hónap is lehet. Szóval minden jól ment, elkísért a liftig, és mentem. Húú, a lift tetszett, kevesebb volt, mint 1 másodperc, míg ugrott egy emeletet. Az ember gyomra is mozgott elinduláskor, és megálláskor. Meg hát na, tükörfelület mindenhol, látod magad benne. Nincs össze-graffity-zve LOL, miért is lenne… MUHHAHA.

Aztán a jól sikerült napom hatására megint megajándékoztam magam egy House Special Hamburger-rel… amit most a srác, annyira megtömött mindennel, hogy egyszerűen, tényleg nem fért be a számba!!! Két részben kellett ennem, egy kicsit alulról, egy kicsit felülről, és ááááá, nagyon finom volt még mindig… Ez tényleg az a Burger King-es (ugye figyeltek, az itt Hungry Jack’s) reklámba illő hambi, amikor a fogorvos mutatja a röntgen képen, mit kell eltávolítani a szájból, hogy beférjen.

Aztán haza és alvás, mert, hogy nem sokat aludtam hétfőre. De nem izgultam egy cseppet sem, mivel én hála a teremtőmnek, ha nappal van, akkor nappal van, akkor menni kell, nem lehetek fáradt… szóval nem látszik rajtam, csak ha nagyon szétcsapom magam előtte este. Ez most nem az volt! :-)

Ma megyek úszni, meg megkérdezem az éttermet, mikorra is kell mennem dolgozni, mert természetesen elfelejtettek felhivni… pff aussie-k… Jaa, és BICIKLIVEL!!! :-)))

Amúgy itt már egyre jobb és nagyon jó idő van!!! Most 23 fok van árnyékban, csütörtökön már 27 lesz… fincsi! Jó ez a tavasz! :-) …

Pár kép a végére...

Az aussie-k és a spórolás a vízzel... egész délelőtt ment ez a virág öntöző... csak tudnám, miért nem lehet környezettudatosnak lenni...

Aztán, ahogy meséltem, ha jó idő van, mindenki csapatostul ki a parkokba, BBQ, Tollas...stb...

 Üdvözlet haza Nektek! Én sokat gondolok Rátok, remélem, Ti is rám. :-)))

 Kedves Napló!

Az elmúlt időben nem sok minden történt, csak egy pár dolog. Vihar előtti csend féle (legalább is várom már a vihart ) :-DD

Pénteken voltam úszni megint…. már kezdett eléggé fájni a hátam… így elgyalogoltam az uszodába, úsztam 2 km-t, aztán vissza… hogy a hátam ne fájjon, viszont a lábam igen… egy újabb 10 km. Na mindegy, ennek remélhetőleg vasárnap a Free market-en vége lesz, és beszerzek egy biciklit… 

Lefelé a Boulevardon ez a látvány... :-))

Ami nagy dolog történt, hogy a nagy számok törvénye egyenlőre bejött, merthogy felhívott egy recruitment cég, akiknek egy a Seek.com.au-n hirdetett állását megpályáztam, hogy behívtak hétfőre interjúra!!! Mert hogy van jó pár külszíni bányászati lehetőségük számomra.  Igen csak jó kedvem támadt ettől, és már alig várom!!! Hétfőn, mikor még mindenki alszik (otthoni idő szerint hajnal 5-kor) MINDENKI SZURKOLJON! :-DDD

Aztán ma (szombat) voltam megint dolgozni J Ugye a pincér téma. Ma már vettem fel rendeléseket is, meg ilyenek, de még mindig gyakorlás… szerdán kell majd megint mennem, úgy néz ki.
Ami jó ebben az az, hogy megkérdeztem a főnök csókát, hogy majd mennyi órát dolgozhatok nekik egy héten, és mondta, hogy 20-at simán… Ez azért jó, mert akkor ezen kívül nem kell másik part time job-ot keresnem J Ebből ki fogok jönni, tudom majd fizetni a szobámat, meg lesz mit költeni is egy kevés… szóval nem kell nyúlnom majd a tartalékomhoz… Ami még azért is jó, mert lehet, hogy ha találok egy bányamérnök állást, azt mondja a cég, hogy szponzorál, de én álljam a vizumköltséget, ami 700 dolcsi, és akkor annyim még lesz J

Hááát, még mindig kell szokni amúgy az ausztrál akcentust... Ma rendelést vettem fel, és bort kértek, és azt hittem még egy bort kérnek, aminek valami "Dájkőo" vagy mi lehet a márkája.... Persze, azt mondta "Diet Coke" ... LOL :-D

Aztán vettem fel egy másik rendelést, mikor nem tudtam, melyik menüt kérte a nő, mire az megkérdezte, "Először vagy itt?" (Tök arrogánsan) Mire én rámosolyogtam, hogy "IGEN"... Mire ő, szintén elmosolyodott, és segítőkész is lett :-DDD  Pf.

Haza megint gyalog jöttem – remélhetőleg utoljára… Nagyon elegem van már ebből a k. sok gyaloglásból……… Nagyon.

GyALOG, éjjel nappal...

Vagyis nappal:

És éjjel:

Ezért ma nem mentem sehová éjszaka, csak dolgozni - pedig volt egy hívásom éjszakára -, hogy fel tudjak kelni korán reggel mostmár!!!

Most nézem Sid-ékkel a James Bondot tovább J

Üdvözlet, hamarosan jelentkezek J))

És pár kép:

Kezd tavaszodni, és kezd már a banán is érni egyes házak kertjeiben...

Aztán ez azok a bizonyos kiírások egyike szintén szimpatikus:

Aztán, a West Coast Highway melletti sétányról 100 méterenként kb nyílik egy ilyen bajáró a tengerpartra... Na én ide nem annyira fogok menni a táblán látható ábrák miatt... :-DDD

Neeeem, nem azért mert itt nem lehet nudizni!!! :-D :-PPPP

Hanem a kígyók miatt... Amit az aussie-k így ejtenek: "Sznájksz" ! Hehehe! :-D

És végül, amit már mondtam, a kutyakakinak direkt kihelyezett zacsik...
Srácok, tényleg nem látni sehol kutya ürüléket... 

 Kedves Napló!

Na most gyorsan leírok pár dolgot! J

Ma voltam suliban.  A suli szép, és sok jó ember van ott J Mint mindenhol errefelé J

Ma sem volt semmi tanítás még, hanem ma bemutatták a suliban dolgozókat. Az iskolatársaimmal sem ismertük még meg egymást, de ahogy láttam, van vagy 4 indiai, 4 kínai, mellettem egy, az a klasszikus öngyilkos merénylő ül, (kajak :-DDD ), de aranyos jófejnek tűnik. Van még kenyai, ravasz srácnak tűnik, meg pár európai. Hát az indiaiak akcentusa az nem semmi :-D Plusz az egyik, amelyik mögöttem ül… hááát, azt sem az esze fogja megölni! Olyan kérdéseket tett fel egész nap, hogy úgy kellett bent tartanom a röhögést :-DDDD

Ez a Student's lounge room:

A College cancellar meg úgy mindenki jó fej, segítőkész. Jó, hogy csak szerda fél nap, és csütörtök meg péntek, amikor suliba kell járnom, plusz ami még jobb, hogy november 26-tól február nem tudom meddig full szünet JJJ

A suli a Hay Streeten van, egy jó 20 perces séta a vasút/metró állomástól. Az egész belváros annyira tiszta, 1 órával hamarabb érkeztem, mert nem néztem, hogy ma csak beiratkozás van, és jöttem időbe amíg kint ültem, meg megcsináltattam a diákomat, eljött egy utcatisztító autó, egy járdatisztító autó, meg pár szemét szedő is, meg ilyenek… (Írtam már a tiszta cipőtalpról, igaz? )

Megvan a diákom, a Smart-rider- kártyám is már diák, úgyhogy most már csak 5 dolcsi oda vissza az út, nem 10…

Elindultam az orientation után haza. Elhatároztam még múlt héten, hogy nélkülözök, meg olcsón hozom ki a kaját, de egyszer egy héten eszek egy valami finomat. Ezek általában 10 dolcsi körül vannak. Minden tál kaja, minden szendvics. Bementem egy kababos helyre (még el kell mondanom, hogy imádom a hasam, és azt is pl nagyon imádom Ausztráliában, hogy minden nemzetiség legjobb kajái jelen vannak, bármikor, bárhol meg lehet őket venni), és néztem, volt egy olyan, hogy „special hamburger of the house”, jó, akkor ebből kérek egyet gyorsan. Na hát ez a hely, nagy valószínűséggel a kedvencem lesz. Először is, nyers marhahúsból az orrom előtt sütik bele a húst, minden egy grillező vaslapon, és hát elmondom mi volt benne, direkt lefényképeztem, látnotok kell, hogy néz ki életem legfinomabb hamburgere: grillezett friss zsemle, (alulról felfelé) sajtszeletek, gyros hús, tükörtojás, marhahús szelet, sült kolbász, hagyma, saláta, paradicsom és édes chilli szószt kértem bele. És mindezt egyszerre sütötte a srác a sütőlapon… Az íze brutál volt.  Na most fogadni merek, a blog olvasás után mindenki kajálni fog :-DDDD

Betúrtam, jól laktam, király. Mentem tovább a sétálón, tudni kell, hogy ezek nagyon büszkék arra, hogy ausztrálok, szerintem minden 30 méteren van egy ausztrál szuvenír bolt, vagy ausztráliai bolt. Én is benéztem egybe… mi szem s szájnak ingere. (És hogy nekünk miért nincs olyan sok magyar boltunk???? :'-(((  )

Ezen a két pólón majd beszartam a nevetéstől :-DD A második a legkirályabb!!! hehehe :-DDD

Aztán a Didgeridoo-k , meg bumerángok, kis kengurukkalJ

Közben kerestem fekete inget a pincér melómhoz, és mindenhol csak 25-30 $-ért volt. De aztán eszembe jutott, hogy mondta Sid, hogy menjek be Innaloo shopping centerbe, ott van a Target (olyan, mint a C&A, csak szerintem nagyobb) és ott tuti találok 10 dolcsiért. Így hát ennek tudatában, meg hogy az egyik (jövőbeli) kedvenc póló boltomban kiárusítás volt, nem hagyhattam ott ezt a szép kis pólót 15 dolcsiért!!!

Ezt muszáj volt, amúgy is rájöttem, hogy hozhattam volna több pólót, plusz na…Aki kicsit is szerette valaha a Starwars-ot, az tuti megért. J))))))))))))) (Szájmon, Te tuti!!! :-DD )

A belvárosban közben volt valami rögtön-fesztivál, mindenféle táncos lányokkal, meg bohócokkal, mindenkinél héliumos lufi (nyilván akartam volna szerezni egyet, ha nem vagyok egyedül, de így tuti hülyének néztek volna :-D )…

Bent a sátorban egy jazz együttes, valami katolikus iskola növendékei, profin nyomták, tényleg…

Jaaa igen. Az egyenruhákról! Itt az nagyon megy, ugyebár brit gyarmat, hát minden iskolának megvan a saját egyenruhája, és minden gyerek abban az egyenruhában jár iskolába… Eszméletlen. Engem személy szerint mondjuk kiráz a hideg, főleg az ebből fakadó rivalizálásoktól, meg lenézésektől – ilyet is láttam, majdnem csak hogy ujjal mutogattak egy másik iskolából származó csoportra…  Szóval nagy hagyománya van itt ennek. Örülök, hogy Magyarországon nőttem fel!!! Amúgy is… ennek az oktatásnak a színvonala még mindig össze nem hasonlítható az évek során szarrá butított magyar oktatással, ami még így is legyalázná őket, simán. Büszke vagyok, hogy magyar vagyok (nem turista, hehe :-D )…

Hazafelé bementem a Target ruházatba, találtam is 10 dolcsiért fekete inget, pont ahogy számitottam. Ott ez a kis felirat a falon:

Amúgy is oda vagyok ezekért a tudat és öntudat ébresztő feliratokért itt, igyekszem minél többet megörökíteni Nektek… És ezzel kapcsolatban egy kérdés… A mi magyar államunk miért nem tud ilyen imidzset kialakitani??? Mi magyarok amúgy is olyan büszkék vagyunk magunkra, a történelmünkre, miért nem lehet ezt hirdetni az országban, és ha mástól nem is de ettől legalább kis összetartás alakulna ki, vagy nemtudom… mindegy, biztos, direkt akarják, hogy a magyar nép szarja le a saját fajtáját, hagyományait… stb. Megszakad a szívem. Semmiből nem tartana….

Most a nap hátrelévő részében állást fogok még keresni, of course, meg ilyenek.,..

Eszembe jutott még pár érdekesség a végére, meg képek:

Tök aranyos dolog, hogy a buszok itt, amikor leszállnak az emberek, hogy úgy mondjam, lecsücsülnek, megdőlnek oldalra, hogy ne kelljen magasról lelépni, aztán ajtó bezár, légrugók vissza, mehetünk.

Próbáltam úgy fotózni, hogy látszódjon a kinti függőleges oszlophoz képest:

Aztán szintén a buszokon, meg a vonatokon az a tisztaság… Direkt csináltam fotót, mintha aznap lett volna először munkába fogva az a busz. Pedig nem mai darabok, de hát vigyáznak rá… Olyat is láttam már, hogy a vonat, amíg állt az állomáson, addig a sofőr szépen lemosta a szélvédőjét, csili-vili-re…

Annyi szar köcsög irodát tud nyitni a magyar kormány, amik csak azért vannak, hogy vigyék a pénzt, nem igaz, hogy nem lehetne nyitni busztisztító munkahelyeket, és nem csak évente egyszer leveretni a buszt, lennének új munkahelyek, plusz adóznának az emberek… Ez is fáj…

Hazafelé láttam megint a fűnyírókat… mivel egy parkban már volt vagy 4 cm-es a fű, mindenképpen le kellett vágni… Banyek, itt mindenhol lehetne golfozni, komolyan! J

Ma már meleg van. Tényleg jó idő, rendesen a napon már süt a levegő. Hamarosan csak úgy szabad kimenni, ha bekenem magam előtte napkrémmel.

Még egy dolog, majd fel fogom venni, és fel fogom tölteni azt is youtube-ra, de itt kajak a galambok is, meg a hollók/varjak is más nyelven beszélnek. A galambok érdekes hangon sikítanak, a varjak meg olyan hangot adnak ki – ez a legérdekesebb, mert már nagyon furdalt a kíváncsiság, mi adja ki ezt a hülye hangot -, mint egy fiatal bárány, ahogy béget, de nem béget, hanem, mint egy csecsemő „oáá”-zik, bárány hangon… Ezt jól elmondtam LOL! :-DDD

Na hát ez is egy szép nap…

Üdvözletem

 Kedves Napló!

Először is: VAN PART TIME MELÓM!!!! :-))))

Sikerült. Bementem, és no vendéglátós háttérrel sikerült meggyőznöm őket, hogy kellek nekik! :-))) LOL.

Ez az amit anno Németországban mondott nekem a K. Tamás, hogy "a fiatal bányamérnök semmihez nem ért, de mindenhez jobban!!!" :-DDD

Na... 

Szóval tegnap úgy döntöttem, hogy lazább napot tartok, és nem mentem sehová, kivéve délután 4 körül megint le a beach-re kicsit relaxálni... Jó ott. Nagyon szeretem azt a helyet, nézni és hallgatni az óceánt, vagy csak nézni és közben zenét hallgatni... ésatöbbi.

Volt ott egy kétgyerekes család, akik a kajáldákban vásárolt (szerintem Fish and Chips - rántott hal meg sültkrumpli magyarul :D) kajájukat ott ették meg azokon a leülős lelátós részen... úgy meglepte őket egy sereg sirály... A kisgyerek nem győzte kergetni őket, mondhatni elég pofátlanok.

Előtte jó sok bányamérnöki melót megpályáztam interneten... Remélem 1-2 héten belül felhivnak...

Féllábú sirály volt a kedvencem :D

Ma volt a nagy nap. Part time job trial day. Sid-et még tegnap megkértem, hogy vigyen már el a munkahelyre, mert hogy elég 5km-ről visszagyalogolni, nem hogy még legyalogolni is. Késett egy csomót, de hát ez megszokott itt, gondoltam velem sem lesz baj, sőt még időben oda is értem, hiszen mondtam, hogy suliban leszek 5ig.

Na hát az sem lett volna baj, ha kések, mivel a faszi (akivel lebeszéltem a próba munkanapot) feleségének fogalma sem volt arról, hogy jön majd valaki próbára... Jellemző... mindegy. Bemutatkoztam, elmondtam, ki vagyok... Mire szétnéztem, kitárulkozott, meg kitgáult valahogy a tér előttem a múltkori alkalomhoz képest... ugye akkor főleg a főnökkel való rábeszélésre koncentráltam... Na hát ez nem is egy kis kávézó, hanem egy fasza, nem is olyan kicsi étterem. 13 benti asztallal, pizzasütő kemencével, plusz egy másik nagy konyhával, nagy pult tele borral... és én még a hülye kávégépre koncentráltam egész nap, mert a férjének az volt a kérdése csak, hogy tudok-e kávét főzni :-DDD

Elkezdte szépen mondani a hölgy - Margarette -, hogy ez mi , az mi... mire bejöttek vagy 10-en, na és akkor kövessem és figyeljek... meg segítsek... Na hát az a nő még pörög vagy százzal, na meg itt pörögni is kell WOW! Ezt figyelni, legyen vizük, mi kell, mi nem, leszedni az asztalt ,megteriteni, ezt a blokkot ide, azt amoda a harmadikat megint máshová, kinek milyen speckó kérése van... stb... wow... innen a poharak, oda a poharak, ő Bill, ő Daniel... stb... fél óra után... Én: Ne haragudjon, mi is a neve?? Mire ő, hangos nevetés.. Jaaa tényleg, amúgy Margarette vagyok :-DDD

Összebandáztunk, utána megjött a másik pincér srác is (na neki nem emlékszem a nevére) és utána vele nyomtam. De lényeg, hogy 2 óra meló után, mondta a nőci, hogy okés, akkor most hazamehetek, és szombaton jöjjek megint 6:30-ra, ez igy akkor jó lesz...

Úgyhogy siker :D Semmi tapasztalatom nem volt eddig a vendéglátásban, csak rengeteget kocsmáztam, meg párszor elmentem már étterembe is, ahhoz képest, egy nem egyszerű helyen, egyenlőre (!) úgy néz ki, megnyertem őket, awesome!!!

Ami jó, úgy néz ki, nem lesz rossz a fizu... szerintem 20-25 dolcsit kaphatok majd egy órára, ami jó, mert hetente meg fogom tudni keresni a megélhetésre valót. És nem kell nyúlnom majd az otthonról hozott vésztartalékhoz :)

És mindezt másfél hét alatt... Hát ez nagyon jó! Nagyon.

Közben Graeme meg felhivott, hogy neki most beindult egy biznisz Papua new guinea - ban, és el kell utaznia, de csak pár hónapra... Mondom, mi?????? Csak(???) pár hónapra???

Mondta, hogy ne haragudjak, meg hogy nem hagy elkószálni, ne izguljak (no worries!! mindenre ezt mondják!!! Többet hallottam már, mint a Take it easy-t... sőt már aktiv szókincsemben is benne van... "Asszimilálódni kell... asszimilálódni kell..." [Úristen@menny.hu <-- megvan?? :-DD ] )

Szóval mondta, hogy ne izguljak, mert átad egy kiváló recruiter-nek, aki biztos, hogy fog nekem keríteni melót...

Aztán biztos érezte a hangomon a csalódottságot, meg hát amúgy is egy elég rendes embernek tűnik, este már írt skype-on, hogy elküldte az anyagomat jó pár manager ismerősének, remélhetően fel fognak hivni engem :-DDD

Úgy legyen!!!! Már csak az kell, és minden okés lesz...

Nem akarok türelmetlen lenni, mert ha az vagyok, akkor csak emésztem magam, hogy miért nem vagyok már ott. Elégedetlen sem akarok lenni, mert akkor szintén csak emésztem magam, főleg, hogy tényleg igazán gyorsan haladok! Nem sokan mondhatják el magunkról, hogy másfél hét után már van part time job-uk, mindenféle segítség nélkül!!!

Szóval csak nyugodtan, de határozott léptekkel, nem vesztegetve az időmet, és nem stresszelve magamat, lassan elérem minden célomat!!!! Csak bátorság kell, meg a lustaság teljeskörű mellőzése!!!!

Még annyit a végére, hogy a legelején írtam meg képek is vannak róla, hogy sétáltam a Kings Park-ban.... Na ez egy nagy tévedés! Az a park valami kis szar... A Kings Park, nem hazudok, kb 60-70 szer akkora, és ott van pár száz méterre mellette, csak nem tudtam, illetve láttam. És hihetetlenül a belvárosban egy akkora park, mint 60 focipálya :D Nem rég néztem meg google-maps-szel :D

Nem kicsit tévedtem, és nem kicsit várom már, hogy elmenjek oda :)

Aztán, még az is érdekes, hogy itt nem adja az a dolog, hogy amikor a hold "D" alakú, akkor dagadó... pont fordítva :D Most "C" alakú és nem csökken, hanem dagad...

Aztán egyre jobb az idő, most 8kor, már sötétben még pólós idő volt, pólóban gyalogoltam haza az étteremből 5 km-t... tényleg nagyon jó idő lesz... jajj de jó :-))))

Közben egyébként minden minden jó, jófejek még mindig az emberek, ezek nem csak megjátszották nekem magukat egy hétig :-)))

Még akartam mondani, hogy képzeljétek, a tengerpartnál a kukák mögött vannak kis zacskók külön kutyakakinak... szerinted??? Vigyázni kell a tisztaságra!
Elfelejtettem ezt lefotózni, de tényleg igy van, meg mindenhová kiirva, hogy védd és óvd a természetet... szép dolgok ezek

Na most megyek aludni... mert mindig gyorsan eljön ez az éjfél...

Holnap megyek a fősuliba, meg minden, meg beszélek az Agentemmel is, meg minden... Jaaa, meg kell vennem pár fekete inget, mivel egy freakin' PINCÉR lettem :-DDDD

Szívélyes üdvözletem Nektek!

See you.

Kedves Napló!

Ma voltam iskolában... megint... 3 éve nem voltam suliban szeptemberben, mondhatni, hogy nem nagy kedvvel indultam el reggel, főleg, hogy mocskosul hideg volt, 3 fok. Ez persze 10 órára felmelegedett simán egy szál inges időre, napon...

Na mindegy, pont 9-re beértem, minden rendben ment. Megtaláltam a tantermet, volt ott 2 brazil niga csávó, meg 1 - nevét hallva - szláv nő, na meg egy koordinátor. Megkerestették velem a nevem, adtak 3 papírt, köztük az órarendemet, és utunkra bocsátottak, hogy csütörtökön lehet jönni újra...

Először is azt hittem, hogy hétfő, kedd, szerda, amikor menni kell, másodszor, ezért kiadtam 10 dolcsit (2000 HUF), mert annyi oda vissza kb az út, mert majd csak csütörtökön lehet diákot csináltatni... Na mindegy, haza jöttem, és aludtam 2 órát :-))

Aztán folytattam a part time job keresését... Nem lehet leállni! Szóval elindultam a közeli shopping center-be, amit Sid-ék ajánlottak, és ha már arra jártam, kiírtam az útvonalat az uszodánál lévő shopping centerbe is, mert olyan érzésem volt, amikor ott elsétáltam múlt héten, hogy oda be kell mennem... Ami amúgy 4,5 km csak oda, de hát ami muszáj, az muszáj.

Itt még tavaszodik, de már érik a citrom egyes udvarokon:

Szóval elmentem a shopping centerbe beadtam a szupermarketbe meg még egy két üzletbe, sok helyen mondták, hogy nem kell most senki... stb, aztán úgy döntöttam, hogy akkor elmegyek a messzebbire. Nagy nehezen elmentem addig, és ott bementem egy Mambos nevű kávézó és bár helyre.

Ott volt a pultnál egy 50 körüli ember, meg egy fiatal lány a pult mögött, és beszélgettek. Én megszólítottam a lányt, hogy helló, part time job-ot keresek, mire rámutatott az emberre... (arc elpirul :-)  ), mondom, bocsánat, azt hittem hogy egy vendég. Aztán mondtam, mit akarok, és vártam a szokásos választ (add ide a resumédat, aztán ha kell part time munkavállaló, felhivlak...), és ehelyett a kérdés: És hétvégén vállalsz munkát? Mondom, hát persze (ki, ha nem én :D ), azt mondja good! -És tudod, hogy működik az a kávégép? Mondom, nem igazán, kicsit másabb volt, amit én kezeltem (a kamu referenciám szerint a mádi bányász klubban, LOL :D  plusz ez egy ilyen nagy fajta volt, mint amilyen a rokiban is van az egyetemen), de mondom, mérnök vagyok, mindent gyorsan meg tudok tanulni! Erre ő, ok, gyere be szerdán egy próba napra!!! hihiiiiii, hogyne... (belül hatalmas nagy öröm, kis feszültség felszabadulás!!!)... és most először úgy jöttem ki, köszönve a szokásos "see you"-t, hogy bizony, most tényleg látjuk még egymást :-)))

Szóval most nagy az öröm, úgy néz ki, lesz part time job-om, ráadásul egy kávézó-pub helyen, ami azért is jó, mert ha választhatnék, ilyet választanék :-))) És ami még jobb, mivel hétvégi melóra is kellenék, valószínűleg jobb lesz a fizetés is!!! YEEAAAAAH!!! :-DD

Aztán hazagyalogoltam... :-|  végül, többet gyalogoltam 10 km-nél is... Na most kérdem, legyalogonlál Mádról Bekecs-re egy melóért??? :-))) Of yourse.

Amúgy is magamnak köszönhetem, mert vasárnap reggel kellett volna menni a "Freemarket"-re, aminek a nevéből is következtethető, hogy nem kell pénz vinned oda. Az emberek meg akarnak szabadulni a felesleges nem használt cuccaiktól, akkor vagy kiviszik a freemarket-re, vagy meghirdetik, hoyg a garázsból kipakolnak. Szóval mivel a lerészegedést választottam, így nincs még bicilklim, így gyalog kell mindenhová menni... Ez van... Jó buli volt!!! hehe :-DDD

Remélem, el fog akkor mostmár jönni az idő, amikor nem fogy tovább a félretett pénzem, és egy gonddal kevesebb, és mostmár "csak" a bányamérnöki meló keresésére kell majd koncentrálnom.

Végül is tök jó, még csak 7 napja vagyok itt, bejártam már vagy 30 helyet part time job-ért, meg kb 25-30 km-t gyalog össze vissza, és így, hogy beleadtam mindent, és nem vesztegettem az időmet, úgy néz ki, sikerem lesz ebben. Csodás! :-)))

Útközben láttam fehér hollót!!! Ugye-ugye??? Ritka, ezért lesz szerencsém! ;-)))

Na eszembe jutott pár dolog még, amit akartam irni Ausztráliával kapcsolatban…

Apróságok, amik nagyon jók, és rengeteg pozitiv energiát kapok belőlük.

Azt már mondtam, azt hiszem, hogy mentem a Scarborough beach-re a West coast highway melletti sétáló/kerékpárút –on, és vadidegenek mosolyogva köszöntek rám, köszönnek, jelen idő J

Volt olyan is, hogy sétáltam piros lámpánál álló kocsiból rám mosolyogtak, oda kiabáltak, hogy hogy vagyok, és mosolyogtak, meg mutatták, hogy minden ok… Érdekesek erre az emberek, és rengeteg energiát adnak...

Aztán ma voltam a CommonWealth bankban, megcsináltatni az új bank számlámat...

Hát, tudtam, hogy az otp-hez fogom hasonlítani, de ááááá, esélytelen... Az otp-t amúgy is utáltam.

Figyu, alap szitu, bemész az otp-be, és leszarják a fejed, mig várakozol fél órát a buzi sorszámoddal... Itt: bementem, és 3 lépést tudtam tenni, mire egy ügyfeles odajött hozzám, hoyg segíthet-e??? Ez meg mi, mondom??? :-DD
Mondtam, hogy bankszámlát szeretnék nyitni, és kérte kövessem, és bevitt a saját kis irodaszobájába, ahol mindent szépen megcsináltunk... 20 percbe telett kb, de közben mindenről beszéltünk, végig mosolygott, elmesélte, hogy az ő férje is a bányászatban dolgozik, szerelő, FIFO-ban nyomja, és hogy nem rég költöztek ide a keletről...stb, és természetesen rólam is kérdezett mindent... és ez még semmi, miután minden megvolt, még az arany oldalakból fénymásolt nekem pár oldalt recruiter cégek oldalán... EZ milyen szerinted????? Imádom ezt a sok kedvességet, ezt a nuygalmat, ezt a.....
Jaaa, meg kikisíért az ajtón kívülre is :-))))
 

Kész...
 

Aztán mindennap találkozok legalább egy alteregóval otthonról... Nem tökéletes hasonlóság, de simán dublőr lehetne!!! A legjobban eddig egy Qkára (egy barátom, K. Gábor) hasonlitó srácot láttam, kajak majdnem megszólítottam... hogy mondom, Te meg hogyan kerültél ide :D De sejtettem, hogy valami más lehet a dologban :D

Aztán... érdekes még... itt mindenhol (kajak, MINDENHOL!!!) max 2-3 cm-es a fű, feszt nyirja valaki, de szerintem, ha már 5 cm magas, levágják... és eszméletlen sűrű... az elején, a legelső blogomban a kings parkos képek között van egy közeli a fűről... midnenhol ilyen.

Aztán... itt van olyan, hogy külön DOG BEACH, külön kutyusoknak és gazdijuknak... nagyon szeretik a kutyáikat. Nem egy darab lánchoz vannak kikötve, mindenük megvan a kutyusoknak. 

Na, majd akkor szurkolni szerdán... remélem, meglesz!

Sid-del nagyon jókat beszélgetünk, kezd barátság kialakulni köztünk... nagyon jó ember, a javából! Mély érzelmekkel, nagy tapasztalattal...
Azért írom, hogy mély érzelmekkel, mert hogy itt sokan tök kedvesek, sok embernek van vagy 100 barátja, de egyikkel sem megy le olyan mélyre a barátsága, mint nekünk otthon pár barátainkkal... de Sid ilyen értelemben európai viselkedésű.

A felesége is nagyon kedves hölgy. Sokat beszélgetünk, el vagyunk.

Mondtam neki, hogy megpróbálok fél évig itt élni, mert ugye egy hét már letelt a próba egy hónapból, de hová várjak????

A belvárosi albi drágább is.... Itt jól érzem magam és szerintem ez a legfontosabb!!!! És innen is 40 perc alatt bent lehet lenni a váorsban... csütörtöktől már nem lesz olyan drága sem, mert akkor már lesz diákom, és akkor 1 dolcsi lesz összesen, asszem....

Na majd még jelentkezem, és irom le, ami eszembe jut...

Üdvözlet Nektek odahaza!

Jaaa, kaptam pár pozitiv elismerést, hogy jó a blogom, és hogy szinte ide tudják képzelni magukat egyesek.. Ennek nagyon örülök, és köszönöm, direkt írom ilyen részletesen, hogy el lehessen képzelni....

Na akkor See you! :D hehe.....
 

Kedves Napló!

Ma végre voltam a beach-en, Scarborough-ban…

A képek magukért beszélnek… No comment…

..............Viszont, érdekes...most, amikor ezeket a sorokat írom… most kettős érzés van bennem…

Most úgy hiányzik minden otthonról… Azt hiszem ezt hívják honvágynak, meg otthoni minden vágynak… Bizonyos dolgokért áldozatot kell hozni… tudom. Jó helyen vagyok.

Na de jöjjenek a képek J

És végül itt vagyok.....

 Kedves Napló! :-)

Kedves Napló!

Ahogy ígértem, a zebrákról, és azok nekem nagyon tetszetős hangjáról csinált videót feltöltöttem Youtube-ra!

Itt lehet megnézni: https://www.youtube.com/watch?v=5N_DjGt5SYA

Remélem, sikerült is, mert - mondanom sem kell - én nem tudtam megnézni a király internet miatt...

Üdv.

Kedves Napló!

Ma voltam találkozni az ausztrál ügynökömmel, akivel már 2 éve tartottuk a kapcsolatot amúgy skype-on. Elvonatoztam Fremantle-be (ausztrálok így ejtik: Fréjmántoöl :-D )

, ez egy érdekes része Perth-nek. Heni mondta, hogy ez olyan európaiasabb. Hát, ez nekem úgy jött le, hogy kúlturáltabb, de nem úgy értette. Ott a kikötő, tele siető emberekkel, van egy csomó aboriginal, meg egy csomó rosszkinézetű ember, azért a csomó az túlzás, de jóval több, mint a belvárosban, vagy itt Scarborough-ban, vagy, mint ahol tegnap voltam helyeken. Az épületek is európaiasabbak, sok a társas-, több emeletes bérház jellegű épület, nem az a nyugis nyaraló övezet hatás.

Itt már biztonsági emberek is vannak az állomáson pl. Meg ilyenek.

Perth belvárosában egy vonatállomás:

Vicces: Elindultunk, hogy kávézunk egyet, és megbeszéljök a teendőket. Közben két atomrészeg, kemény kinézetű aboriginallal találkoztunk, akik közül az egyik Graeme-nek: Hey mate, how are you... stb... mondom, ezek haverok??? Jó ügynökkel találkoztam én is... :D

Aztán kiderült, hogy Graeme részt vesz egy programban - a kormány jó pénzt fizet érte - , hogy az aboriginal-okat felemeljék, alkalmazzák, szocializálják... :D És ami poén még, arrébb hivta egy kis rövid beszélgetésre az egyiket, a másikkal meg ott maradtam én... Alone... egy full részeg köpcös cigó jellegű faszival... mondom LOL. :D

Az meg mondta, hogy yeeeah, what's up mate... ki vagyok mit csinálok, hogy ő milyen büszke, arra , hogy őslakos, és hogy böszke az országára, meg minden, meg rám is büszke, hogy mérnök vagyok... stb :-))), rocker kézfogás stb, megkinált whiskey-vel, ami félig kilógott a baseball-dzsekije zsebéből, én természetesen elutasítottam, merthogy üzleti beszélgetésünk lesz Graeme-mel :-))) Aztán visszajöttek, mi mentünk tovább... mire Graeme: láttad a kezét? Hát mondom, nem csak kezet ráztunk... Azt mondja, tele volt tűszúrással... Na mondom banyek.... áááá  :D :D fasza.

Aztán leültünk, megbeszéltünk sokmindent, profi recruiteres, ez kiderült. Tényleg. És jól kezeli az embereket is. Hétvégére összeszedünk minden lényeges dolgot, aztán jövő héten elkezdi nekem keresni a lehetőségeket... Mondta, hogy lehet, hogy lesz olyan, hogy felajánlja a cég, hogy egy két hétig part time-ban, amikor nem kell suliba járni alkalmaz engem fizu nélkül, aztán, ha megfelelek, szponzorál és alkalmaz full time-ban... Mondtam, hogy ok, csak akor szerezzen nekem hétvégére mellé még part time job-ot, amiből pénzem is van, mert élnem kell valamiből, mondta, hogy ok....

Hát ennyi. 1 szűk óra beszélgetés után jöttünk el, én jöttem haza...

Jaaa, mikor még készültem, hogy megyek Fremantle-be, bejött 10 perccel korábban a busz (a házunkkal szemben van pont a buszmegálló), és annyira kapkodtam, hogy a suvenir kisüveges aszú bort, amit direkt neki hoztam, elfelejtettem vinni magammal... Égett a pofámról a bőr, és mondtam is neki, hogy legközelebb hozom, láthatóan nem volt para ;-)

Akkora egy zöldfülű vagyok... ááá, mocskosul ideges voltam emiatt magamra.. csak már Perth belvárosában, mikor ez eszembe jutott... 

Aztán a hazaút - mióta itt vagyok - először sikerült zökkenőmentesen, vonatok, csatlakozások, busz, és a ház előtt leszáll, bemegy, és elújságolja, milyen ügyes volt :-D

Új észrevétel: Már egy csomószor hallottam hangos thank you-t hátulról, amikor szállt le valaki. Gondoltam azért, mert kinyitotta neki az ajtót, miközben későn jelzett. Lószart. Ezek mindenki megköszöni a buszsofőrnek, hogy elhozta odáig... Mennyire kedves???

ÁÁÁÁ, tök jó. Na meg hát Fremantle után én is sokkal jobban értékeltem Scarborough-t, mert tényleg nyugisabb, kedvesebb hely. De Fremantle-nek is megvannak az előnyei, szépségei... de nekem Scarborough, meg ezaz egész környék jobban bejön.

Nem tudok mit mondani, ez a hely annyira király!!!! :-)))))

Hehe, odafelé volt egy vicces szitu: Egy néger anyuka beszállás közben elhagyta a kb 3 éves csoki gyerekét, és bezáródtak az ajtók! A gyerek csak állt, és fogalma sem volt, mit tegyen, csak nézett át a bezárt üvegajtón széttárt karokkal, aztán a vonat vezetője észre vette és kinyitotta neki az ajtót mégegyszer... na hát az anyuka úgy rántotta be a gyereket, hogy a lába nem érte a földet :-DDDD

Vicces kis logo a vonaton!!! :-DDD  (a vége nem látható: about us)

Mostmár nem fogok ennyi mindent irni, vagy ha igen, akkor sem sokáig, még nagyon új, és még nagyon csodálkozom azokon a dolgokon, amikhez nem voltam eddig hozzászokva...

Nagyon jó lesz itt élni egy jó pár évig... Fecsóka már tervezi, hogy majd kijön ő is ugyanígy melót keresni, majd ha már meglesz az enyém... Na az lesz jó korszak :-))))

Holnap megyek keresni part time job-okat,

Szombaton meg elvileg már két party-ba is meghivást kaptam, egyet Henitől egy full-néger partyba, ami tök olcsó. Heni amúgy is a mestere az olcsó, ügyes megoldásoknak, de tényleg: expert!

A másik meg Steffen, Greame ex kollégája, ő írta ma, hogy van egy party, ahová el kell mennünk együtt, szintén szombaton, és ne aggódjak a költségek miatt, Vele vagyok..... :-)))) Awesome.

Ezt fogom választani, mert Steffen utána nem lesz megint egy jó darabig, megint elutazik (most érkezett vissza világ körüli 1 éves útjáról, és már megint utazik... nem semmi), és Henivel még mehetünk máskor a black party-ba :-PPPP

Hát... úgy néz ki, jó hétvégének nézünk elébe :-DDDD

üdvözlet.

Kedves napló!

A keddi szar idő után gondoltam szerdán, mivel már sütött a nap, keresek egy uszodát, mert bár kicsit csak, de elkezdett fájni a hátam... nem akartam kivárni, mig jobban fog.

Sid-ék segitettek is nekem nézni egy uszodát Glendalough-ban... ez az egész városrész szinte egy kibaszott nagy bevásárló outlet városrész, szerintem ide járnak az emberek, ha bármire van szükségük: bevásárló központoktól kezdve, bútor áruházakon át, az összes Ausztráliában kapható autómárkának a kereskedései... stb. egy egész városrész.

Na hát mivel ők is be akartak vásárolni, na meg mivel már várták, hogy beteljesítsem igéretemet, miszerint főzök nekik valamit, elmentünk együtt vásárolni. Jó hir, van tejföl, csak nincs külön neve. Én azt hittem , hogy zsirmentes natural joghurtot vettem, mivel az volt ráirva, és pont beleválasztottam. A többi tényleg joghurt állagú volt. Merthogy tejfölös gombás csirkét főztem nekik... erről később.

Kitettek az uszodánál, bemegyek... hát láttam már kintről is, hogy ez vénesszony gyalogoltató, de gondoltam van másik része is. Nem volt... :-S :-D Megkérdeztem az adatait, hát 18 m hosszú, 0,5 m az elején, később lemélyül egészen 0.8 m-ig ... hehehe... nevettem egy jót a MATE-ekkel, és segitettek, hogy hová menjek, ha sport uszodát keresek. Megmutatták, hogy a Bold Park-i aquatic center-be menjek... Ez jóval arrébb van, de ha lemegyek egy megállót vonattal Leederville-be, onnan főútvonal megy egészen a city beach-ig...

És itt jön az interneten kivüli másik negativuma Ausztráliának, a buszközlekedés...

Gondolj bele, full főútvonal, és nincs olyan busz, ami végig menne rajta... végig van rajta buszközlekedés, csak monduk vagy 8 járat, ami megy rajta 500 m-t aztán elkanyarodik :D :D hihetetlen :D Mikor erre rájöttem, köpni nyelni nem tudtam... de ez megint egy olyan dolog, ami nem érdekli őket, mert seperc alatt hozájutnak egy kocsihoz - mindenkinek van is legalább 1-2 -, megtehetik, plusz jók a hitelek használt autóra (új autó az más... az mocskosul drága, kb dupla annyi, mint otthon), a benzin fele annyiba kerül itt, mint otthon, szóval, inkább úgy szervezik meg a buszközlekedést, hogy iskolától iskoláig, hogy a gyerkőcöknek jó legyen... negativ, számomra... gyerekek számára jó, talán.

Viszont Magyarországon ismeretlen dolog, hogy bármi kérdésem volt, megkérdeztem a buszsofőrt, aki kedves mosollyal segitett, miközben állt a busz a megállóban, vágod... 1-2 perc, mig elmagyarázta, hogy szerinte, hogy jussak el olyan helyre, ahová ő nem megy busszal, mert más útvonala van, aztán leszállok, és elfelejtettem lehúzni a kártyámat, még kinyitotta újra az ajtót, lehúztam, és have a nice day-t kivánt... Ezt Vágod??????? Még mindig nem veszi be az agyam!!!! Nem képes befogadni, hogy van ilyen a paraszt BKV- buszsofőrök után, akik szóba sem állnak Veled... ááá.

szóval kigyalogoltam Leederville-ből, a City Beach előtt lévő Bold Park-i aquatic centerbe. Szabadtéri uszoda, vagy 10 pályával, 28-30 fokos vizzel, jó. nem is drága, 4.5 dolcsi/alkalom, ez teljesen jó ár... meg még 1 dolcsi egy kis széfért, amibe a pénztárcád, gyűrűd, útleveledet beteheted... Nézek, mivan??? Nincsenek szekrények??? Erre a kedves, nagyon kedves eladó, akivel tök jót beszélgettem, (természetesen ő is kérdezte, honnan jöttem, örült neki, mi a szakmám, mining engineer, jajj hát a volt szomszédja neki is az volt, jól kijöttek, stb stb... ) mondja, hogy hát csak ezeket zárják el, akik akarják, merthogy itt aza szokás, hogy oda teszed a part mellé a táskádat valahová egy padhoz... még soha nem volt lopás, semmi.... gondoltam akkor megbizok benne... de tényleg, az öltözöben is ott volt egy csomó cucc otthagyva, senki nem nyúl hozzájuk. Ez azért nem semmi. Egy ilyen nagy városban... Plusz, miközben úsztam, eleredt az eső (aznap már vagy 20adszor, mivel itt úgy esik, hogy kis apró szemekben, sűrűn, és 10 percig, meg nagy széllel, hogy szinte vág.), mire az egész crew az uszdából kiszaladt, és az emberek cuccait gyorsan összeszedte és betette eső ellen védett helyre... :-)))

Hehe, volt egy rész a medencében ahol egy 30 x 40 cm-es vaslemez alól az oldalán bugyogott fel a levegő + víz intenziven --> Jakuzzi feeling. Nem is kellett más a hülye európainak, azon belül is a fürdő kúltúrájáról híres magyarnak, úszás után még vagy 10 percig massziroztattam ott a hátam. Az ausztrálok meg csak bámultak, mit csinálok! :-DDD

Nekem beadta :-P

Jaaa, idefelé gyalogolás közben, nagyon szép helyeken voltam... volt egy park-tó rész a Monger lake... egy hatalmas tó, szép élővilággal, pálmafákkal, körbe pálya... nagyon szép... járnak is ki szépen az emberek oda. Nyugis, minden kibaszott nyugis :-DD

És eszméletlen TISZTASÁG!!!!! 

Mindenhol telepitett full minőségű fű, ahol nem fű van, ott pálma forgács, merthogy ők feldolgozzák a pálmákról évente levágott gallyakat leveleket, és a forgácsot szétszórják mindenhol... vagy szép fű, vagy forgács van mindenhol!!!! MINDENHOL!...

Golf pálya is volt, minden... szép, majd pár képet lehet látni, remélem.

Kis apróságok:

Leúsztam a szokásos 2 km-emet, és hát haza kéne jutni, mondom, ha kimegyek gyaloga City Beach-hez a west coast highway-en tuti megy busz.... lófaszt, már akkor (kb este 6-7 között) nem ment... de buszmegállót sem láttam, mindegy... hát akkor nem marad más, megint csak gyalog folytatom az utam haza... tudtam merre van a fő tájékozódási pontom a Rendevous Hotel kb 1,3 km-re a háztól ahol lakok, arra felé kell menni, közben sötétedett, meg fújt az istenverte szél, plusz vagy 10-15ször haza felé is eláztam... cool.

Na vajon mikor kell felmenni a Hastings street-re... richtig rossz helyet választottam már tök sötétben, kb 15 km gyaloglásnál járva aznap... és körbe körbe jártam, ezer és ezer lépéseket... már az agyam majd szét robbant az méregtől, hogy megint nem fogok hazatalálni, és addig addig jártam, fel a hegyre, le a hegyről (lakó övezet) mig csaknem este 9-re viharverten, szarrá fáradva haza nem értem..... a hátam már nem fájt, köszönhetően az úszásnak, a lábamat viszont nem éreztem... 

Megfőztem a kaját, ami nagyon izlett nekik, mondta Sid, hogy majd tanitsam meg a nejének... :-DDD

Nem volt baj az alvással...

De azért előtte még felment az agyvizem... a kb ISDN lassúságú internet már nem volt hajlandó megnyitni a yahoo-mat... egyszerűen nem... érdekességképpen tegnap elinditottam, még ma is próblákozik szegény, de semmi........ Ez annyira hihetetlenül szar....

T.  Ildikó mádi lakost - :-))) - kértem meg rá, hogy segitsen, méghozzá úgy, hogy hasrautés szeruen leirtam, hogy kinek küldjön magyar, ill angol emailt, hogy "nem tudom használni tovább ezt az emai cimemet. Új email cimem a következő.... " emailt a yahoo-mról, mert ugye otthon pillanatok alatt be lehet lépni vele... 

Nem hittem volna, hogy az éveken át használt, vigyázott, spam-mentes email cimemet, amit már azért elég sok mindenki tud, meg kell változtatnom... szar érzés, komolyan. De az végül is jó benne, hogy még most az elején, ha később lett volna, mikor már 20-40 cégnek elköldtem az önéletrajzomat ezzel az email cimmel feltüntetve... az nagyobb gebasz lett volna... na hát igy zárult a nap. Végül 1 körül összeestem és aludtam.

Ma megyek találkozni az ausztrál bányamérnök közvetitő munkaügyi ügynökkel, recruiterrel... Az exmunkatársa is felhivott tegnap, akit eredetileg megismertem legelőször még annak idején 2 és fél éve Sz. László által, hogy pénteken majd fussunk össze, és hogy hallotta, hogy találkozok majd Graeme-mel, és hogy ne izguljak, pár hét és interjúkrea fogok járni, és meglesz az állás, no worries... Remélem... Már alig várom...

Úgyhogy ahogy a B közép mondaná Magyar válogatott meccseken a nyugdijas szektornak: Min-den-ki  Szur-kol-jon   Min-den-ki!!! Szur-kol-jon   Min-den-ki!!!!!! :-))))

Ja, még annyi, leirtam a neveket, hol jártam, és hová mentem gyalog, Google maps-szel meg lehet nézni hány km- volt... én nem tudtam, mert OF COURSE nem töltött be..........

Youtube minusz.... minden minusz, ami intenrettel kapcsolatos.... és a legdurvább, hogy ezek ezért a fos csigánál is lassab ADSL (isdn szintű) netért, 2GB-os letöltési limites fosért 80 dolcsit (16.000 HUF-ot) fizetnek... Szerinted?????????

Madj még jelentkezem, remélem, tetszenek a képek.

Azért én tényleg nagyon rajta vagyok, de eddig két negativ dolgot tudtam elmondani Ausztráliáról... Internet, busz... ami később 1-re redukálódik, ha már egyszer madj... a jövőben lesz kocsim. Ez jó.

Érdekességek: Annyira tetszik a zebra átkelőhelyeken, szite mindenhol van hang, de nem sima hang... egy mediterrán madár hangon pittyeg, aztán mikor zöld, akkor tök jó hangot ad ki :D nagyon tetszik, felvettem videora, igérem megpróbálom feltölteni youtube-ra... de nem tudom - őszintén - sikerülni fog-e... 

Aztán Ausztráliában nem nagyon van viz sok, de ezek annak ellenére szarnak rá... mindehol drain csövön vezetik ki a vizet kis szaros virágokra, pocsékolnak, de nem is kicsit.... nagyon!!! Az árammal nem másképp.

A kereszteződésekben dupla van, hogy tripla annyi lámpa van, mint otthon...egy ahol megállsz, és még van min 1, ahová bekanyarodsz... aztán minden ki van világitva, a házak is... Szarnak rá, én mikor este felkelek, és kimegyek a kló'-ra, hát úgy kapcsolgatom le a lámpákat, mert ezek bemennek aludni és vagy 4 (!) lámpa ég egész este... hihetetlen. És ezek ellenére, szar az internet... semmi energie saving... fogalmuk sincs mi az.

Mert leszarják, van pénz. 

Aktuális hir, be tudtam lépni Yahoo-ra. 12 óra alatt!!! Hehehe!!! :-DDD De már nem műkszik megint :D NEm baj, majd 12 óra múlva megnézem...  LOL.

Mára ennyi... jövök majd megint...

Üdvözlet innen :-))) Hiányoztok is...

Kedves Naplo :-)

Először is!!! Ez a lassú szar internet alaposan szopat!!!! Látatlanban hoztam össze a képbeillesztést, egyszerűen nem tudom, miket illesztettem be, remélem eleget, remélem, láthatóak is lesznek.... feltöltöm fészbúkra is.... csak a fél életem rá fog menni.......

Akkor kezdem a beszámolót.... :-)

Elindultam Ferihegyről. A gép simán felszállt. És simán meg is érkezett Londonba. Ez volt a legrovidebb ut,  2 es fel ora. Londonban kurva sok idot toltottem. Bő 6 orat. Igy nem volt vele baj, hogy az 5os terminalbol at kellett jutni a 3mas terminalba, es meg azzal sem volt baj, hogy az 5os terminalnal hagytam a kabatomat :-) Amiért természetesen vissza kellett mennem, és ami természetesen ott volt, ahol hagytam. Még szerencse, hogy már nem magyar honban tortent ez, mert mire visszajottem volna a Wc-rol már akkor nem lett volna ott :-D

Vettem közben egy Manchester United kulcstartót is :-) meg ilyenek. Mindenhol volt Free Public Wifi nevu Wireless net, de egyiket sem tudtam haasznalni. Nem tudom miert, igy hat a maradek font apromat felhasznaltam egy internet kafeban. A London Heathrow bazi nagy, egy raklap (asszem 5) terminállal, amelyek egyesével sokkal de sokkal nagyobbak, mint a mi kis Ferihegyünk. Amikor már minden security vizsgálaton átmentél, bekerulsz a duty free reszlegre, ami egy hatalmas plaza... 

Felszalltam a gépre Londonban, jajj de jo minden, mire kozli a pilóta, hogy valamilyen "tag", nem mondta el milyen "tag"-je a gépnek hibás, ki kell cserélni, igy nem száll fel. Kepzeld el azt a parát... durva volt. De egyfolytaban csak arra gondoltam, hogy "banyek, én akkor is eljutok Perth-be, akkor sem lesz semmi baj. a kurva életbe már!" :D

Na felszálltunk, és jó hir, nem zuhantunk le. Ez az út kurva hosszú volt. Kellett volna aludni, de nem nagyon ment... kb sok részletben 3 órát aludtam. Pedig kértem egy Whiskey-t is jegkockaval... (természetesen) ,de attol sem ment... mindegy. Megérkeztünk Singapore-ba Tizen-nem-tudom-hány óra repülés után. Megnéztem közben az ironman2-t, meg a Last Airbender-t is.... Megérkeztünk 1 óra késéssel, ami nem jó dolog, mert igy már csak 1 órám maradt átszállni. De teljesíthető volt, nagyon hosszú a reptér, sok kapu van, és a Perth-i repcsi a c20asban volt, ami tök logikátlan helyen volt elhelyezve, de megtaláltam. Közben találkoztam Rácz Ádámékkal (Aki nem tudná: eljárástechnikai tanszéki doktorandusz, nem a testvérem), akik meg Sydney-be mentek konferenciára... MEKKORA EGYBEESÉS???? Hihetetlen. :-D

Hogy ne unatkozzak útban Perth felé belekerültünk egy akkor viharzónába, hogy körbevillámlotta a gépet... Na ekkor is féltem, kicsit... De ekkor is csak arra tudtam gondolni, amit fent emlitettem... :-)

És megérkeztem. Ezt... ezt a pillanatot nem tudom leirni. Nem tudom leirni, amit akkor érkeztem, amikor leszállt a gépem... Tudjátok, én már nagyon régóta vártam ezt a pillanatot... Megható volt.

Aztán bőröndök, immigration... le akartam fotózni az immigrationnál egy világitó táblát, hogy "Welcome to Perth", meg is tettem, mire két egyenruhás jött oda, hogy töröljem ki, mert ez lezárt terület..... úgy töröltem ki, mint a kisangyal, még a telefonom procija is gyorsabban működött, mint szokott, érezte, hogy baj lehet :-DDD

De utána mással is megesett ugyanez... gondolom, ez itt mindennapos.

Hajnal 1 volt helyi idő szerint. És A főbérlőm, aki megosztja velem a lakását, és nekem meg van egy szobám, kint várt a feleségével. Nagyon rendesek, nagyon jó fejek, minden klafa.

Az ember 65 éves, Sid, és a felesége Roma (nem tudom, hogy van leirva, de igy kell ejteni :D ), aki 40 éves és Indonéz.

Kijöttünk Scarboroughra, hosszú út.

Ez egy nyaraló övezet szerű városrész, és két háztömb választ el az Indiai óceán parttól :-DDD Ahová még nem volt időm kimenni, mert első nap a városba akartam menni, ma meg szar idő volt, esett egész nap az eső, nem kis széllel. De majd a képeken láthatjátok, ott van egy köpésre :D

Egyébként kérdezte pár ember már, hogy honnan volt szállásom... Hát ezt is az én nagyon kedves magyar ügynökpárosom szerezte nekem Sydney-ből (!!!), -Csaba és Edith -, ahogy a sulit is, a vízumot is ők segítették nekem intézni... mindent! Jaaa, és ingyen. Jó ismerni ilyen embereket, de komolyan. Ők már kint élnek 8-10-12 éve és gondolom alapból átvették ezt a segítőkész stílust, de biztos alapból is ilyennek kell lenni... Szóval nagyon rendesek, bárkinek tudom ajánlani a CSE Australia nevű céget. Van Magyarországon is cégük, meg Sydney-ben is (remélem, ezzel másnak is segítek, aki ezt elolvassa.)

Szóval Ausztrália nagyon szép, tudatosan odafigyelnek rá, hogy minden szép legyen, az élővilágra mostmár nagyon figyelnek, hogy megóvják a saját faunáját. Egy dolog van, ami egy kalap fos, az az internet... hihetetlen, milyen szar és lassú.... itt egy 5MBites vonalért ölni tudnának az emberek, kifejezetten az európaiak. Én tuti. :-)

Már vagy 2 óra volt, mire megérkeztünk ide a lakáshoz hétfő hajnalban, de még 6ig beszéltem skype-on, vagyis én pötyögtem, merthogy Sid-éknek fogalmuk sem volt a hálózati kódról, és nem tudták megadni, ideadta Roma a laptoszát, és azon meg nem volt jó a mikrofon.... katasztrófa.

Másnap sem tudtak mit kezdeni ezzel a problémával, igy kézbe vettem a dolgot, és felhivtam az ügyfél szolgálatot, és megoldottam a problémát... a router alján volt a kód, mert cég telepitette :-DDD Ilyet?!...

Egyébként is az ausztrálok, meg a probléma megoldás... két külön fogalom. Annyira take-it-easy-k, és annyira leszarnak mindent, hogy eszméletlen :-DDD

Van ennek előnye is, meg van hátránya is.

Szóval 6kor elaludtam, és 9kor felkeltem... (péntekről szombatra 3 órát tudtam aludni, szombatról vasránapra szintén, hérfőre szintén... és utazás... ZOMBIE voltam)

Sidék körbe kocsikáztattak, meg elmentünk vásárolni, eszméletlen rendesek, jófejek...

Viszont úgy ment az idő....... Ők nagyon lassúak, és megy velük az idő, imádnak beszélgetni, akár a semmiről is....

Dél után beindultam a városba, már alig vártam. Be is értem hamar, Sidék még a train station-re is kivittek.... kis apróság , de olyan szép volt az is, egy autópálya jobb és bal sávja között megy a vasútvonal, ami a belvárosban lemegy a föld alá és metro lesz belőle... tiszta üveg minden...

Nem tudtam, hogy működik itt a jegy téma, és megkérdeztem egy emberkét, aki ilyen biztonsági ember volt egy szobában, és bekopogtam, hogy "zavarjak"... Mire ő széles mosollyal: "Miben segithetek? mondd" én mondtam, hogy most értem ide Perth-be és még nem tudom, hogy megy ez... Mire ő "ÓÓó, igazán? Honnan jöttél?" mondom Hungary, Mire ő: "Óóó, tényleg, ez nagyon jó, remélem jól utaztál, hosszú út volt biztos.... stb..." Elmondta vagy kétszer, hogy meg tudjam jegyezni, hogy kell és miként bérlet szerűt venni (egy kártyát kell venni, és feltölteni, és arról vonódik le a cash utazásonként) aztán még kellemes utazást és időtöltést kivánt, meg jó tanulást is.... 

Volna még sok ilyen storym a városból (1 nap alatt), amin csak lesek, hogy mennyire kedvesek.... a viccelődő, mindenkivel full jófej, barátként kezelt, segitőkész buszsofőrtől kezdve az egyszerű utcai emberektől, a full kedves bolti eladókon át, a már egyenesen idegesítően kedves recepciósokig... és ezt csak egy nap alatt tapasztaltam... nem semmi.

Ez az egyik, amiért annyira vágytam ide... ITt mindenki kedves, és komolyan, hihetetlen, mesélték már százan, Edith meg Csaba, a CSE Australia-tól sokat zengtek nekem erről, és tudtam, hogy igazuk van, de mindig mondtam nekik, hogy ott van a hátam mögött a kisördög-én, majd ha látom... hát igen, igazuk lett... nem tudtam elhinni 100%-ig, mert nem fogadta el az agyam, hogy hogy lehet ilyen... Nem fogadta be.

Megnéztem a várost, gyönyörű, nem túl nagy a belváros, de szép, modern, egy két classic épülettel, amik szintén nem régiek, de olyan stilusban épitették fel. Érdekes a épitészati kultúra itt, van akinek nem tetszik, van akinek igen, nekem igen. Szépek a magas tornyok, épületek, imádnivaló az a sok olyan szinten redben tartott park, hogy egy mb1-es focipálya megirigyelni a fü minőségét... meg igy mindenhol vannak parkok. A belváros előtt közvetlenül pl a Kings park... hát sok magas épület, és előtte egy focipályányi park. Meg mindehol vannak ilyenek amúgy... rengeteg.

Szép a sétáló is, tele üzlettel, a Burger King-et itt érdekes (nagyon érdekes) módon Hungry Jack-nek hivják, és tényleg minden ugyanaz, a whoppertpől kezdve minden, csak a két zsemle közé nem burger kin van irva, hanem haungry jack :D Ez miért???? :-)))

Poháron logo : Keep Australia beautiful!   Minden annyira szép.

Tudatosan vigyáznak mindenre. Némely ausztrál hangos, és szarik mindenre, szemetel, de ha megszólitod, akkor az is egből mosolyogva szól hozzád. Az őslakosok meg érdekesek... van sok drogos köztük, fullra, vannak boltokban balhézók, de nem parások... elkerülöd, ami nem tetszik, az meg nem megy utánad.

Az indiaiakat utálják... Van egy olyan mondás, hogy jön veled szemben egy kigyó meg egy indiai, és te megölöd az indiait :-DDD mókás... jó, hogy nem vagyok az :-D

Rengeteg szinű a lakosság, midnenféle, tele ferde szeművel, merthogy eddig ők simán megkapták a full time work visa-t... 

Annyira nem lehet leirni mindent, még a képekkel sem.... hihetetlen. Nagyon jó itt... Egy baj van, meg kell húznom magam... Amig nem lesz meg a bányamérnök állásom, addig ez egy nagyon nehéz időszak lesz... beosztani minden centet

CSütörtökön fogok talákozni az aussie workface ügynökkel, kiváncsi leszek.... NAGYON!

Aztán találkoztam egy magyar 34 éves állatvédő egyetemista lánnyal is, ő nagyon nagyon jó fej, mintha nem magyar lenne. Jót akar, segit szerezni állást, mellékállást, sőt van egy ügynök ismerőse is... Őt egy nagyon jó fej ember, nem érdekli annyira a pénz, ami érdekes, eszméletlenül állatvédő, és minden felesleges pénzét Komáromba küldi a kutya menhelyre :-)))) Határozott véleménye van mindenről, egykét dologban nem értünk egyet, de egyáltalán nem ellentétes vélemény, csak más. Jó volt vele bandázni, sokat beszélgettünk, ő is élvezte, hogy magyarul tud beszélni valakivel... már vagy 6 vagy nem tudom hány éve itt van.

Van új vodafone-s számom is... Meg volt lepődve, mennyi mindent elintéztem 1 nap leforgása alatt (sem).....

Hát nagyon kiváncsi leszek, mi lesz.... remélem, minél hamarabb megtalálom, amit keresek... mert én egy nagyon turelmetelen ember vagyok, ismertek, és alig várom már, hogy élvezhessem itt az életet :-)))

Rékával beszélgettem tegnap kicsit, és mondtam neki, hogy ez olyan, hogy van egy valami - tárgyiasítsuk, egy számitógép - amire 3 éve vágysz, és azt mondják, karácsonyra a tiéd lesz. De odaadják neked novemberben a kezedbe, és csak nézheted lezárva!!!! Szerinted????? :-DDDD

Sok jó dolog van itt. Sok sok sok sok.... Alig várom már, hogy élvezhessem őket, és hogy én is jókedvű lehessek.... stb. stb. stb.... Egyenlőre szeirntem ennyi, lehet, hogy sokminden nem jutott eszembe, de majd még frissitem folyamatosan a blogot....

Üdvözlet Nektek, Mindenki hiányzik... természetesen. Ez most egy ilyen nehéz időszak.

Jaaa, ma nem csináltam semmit, szar idő volt, fújt a szél, nagyon nagyon fújt, mint egy állat, meg szakadt az eső... érdekes... Itt ilyen a tél, tegnap sima pólós idő, ma meg hűvös, szeles esős... de már hétről hétre melegebb van, már ahogy néztem, melegebb van, mint otthon... pedig, mikor elindultam Mádról (03.09.2010), akkor még egyforma volt pont... a nyár jó meleg lesz, erre lehet számitani... Várom is rendesen... Jó érzés, hogy nem fogom megtapasztalni az éven a minusz fokokat! :-DDD

Kedves barátok, haverok... Még jelentkezem